Miközben nem változtatott idei és jövő évi világgazdasági növekedési előrejelzésén az IMF a kedden kiadott legfrissebb World Economic Outlook (WEO) prognózisában, 0,2 százalékponttal feljebb vitte a fejlett régiók idei GDP-növekedési előrejelzését, elsősorban az euróövezet és az Egyesült Államok javuló teljesítménye miatt.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az idén és jövőre egyaránt 3,9 százalékos világgazdasági növekedést vár a 2017-es 3,8 százalék után.
Az IMF előző, tavaly októberi prognózisának idén januárban frissített kiadásában az idei és jövő évi globális gazdasági növekedésre szintén 3,9 százalékot jelzett előre, a 2017-es GDP-növekedést viszont 3,7 százalékra tette.
A 3,8 százalékos 2017-es GDP-növekedés így 0,5 százalékponttal haladja meg a 2016-os növekedési ütemet és egyúttal a legnagyobb is 2011 óta. Tavaly a globális termelésnek a háromnegyedét adó országoknak a kétharmada ért el az előző évinél gyorsabb növekedést, ami 2010 óta a legmagasabb arány.
A tavalyi növekedés a fejlett országokban a beruházási aktivitás megerősödésének volt köszönhető. A fejlődő és feltörekvő térségekben pedig részben annak, hogy a nyersanyag-exportáló országokban megállt a beruházások csökkenése. De a növekedés legfőbb motorja a fejlődő térségekben a lakossági fogyasztás emelkedése volt, miközben a beruházási aktivitás nagy átlagban visszaesett.
A világkereskedelmi forgalom két gyenge év után tavaly megerősödött és 4,9 százalékkal nőtt, az idén a növekedés pedig 5,1 százalékos lesz, jövőre pedig 4,7 százalékos, ami az idei évre 0,5 százalékpontos, a jövő évre pedig 0,3 százalékpontos emelkedés a januári prognózishoz képest.
Az IMF mostani prognózisában a fejlett gazdaságok növekedési ütemét az idén 2,5 százalékra becsüli, 0,2 százalékponttal magasabbra a januári prognózisban adott 2,3 százaléknál, 2019-ben pedig 2,2 százalékra, ami megegyezik a januári becsléssel. A fejlett gazdaságok tavalyi növekedésére adott 2,3 százalékos becslése is megegyezik a januárival.
Az IMF viszonylag nagy módosításokat hajtott végre az euróövezeti növekedés tekintetében is januári prognózisához képest: a tavalyit 2,4 százalékról 2,3 százalékra csökkentette ugyan, az ideit viszont 2,2 százalékról 2,4 százalékra emelte. A 2019-es euróövezeti GDP-növekedést továbbra is 2,0 százalékra várja.
A német gazdasági növekedést 2,5 százalékon hagyta az IMF 2017-re vonatkozóan, a 2018-ast viszont a januári 2,3 százalékról 2,5 százalékra emelte, a 2019-est pedig továbbra is 2,0 százalékra várja.
A 2017-es brit GDP-növekedést a januári 1,7 százalékról 1,8 százalékra javította az IMF, a 2018-as becslést pedig 1,5 százalékról 1,6 százalékra emelte meg, míg a 2019-es 1,5 százalékon hagyta.
Az Egyesült Államok idei növekedési kilátásait tovább javította az IMF, miután januárban már 2,3 százalékról 2,7 százalékra emelte a tavaly októberben adott becslését és 2,3 százalékról 2,5 százalékra növelte a 2019-est. Mostani becslésében az idei évre már 2,9 százalékos növekedést vár az Egyesült Államokban az IMF, jövőre pedig 2,7 százalékosat. A 2017-es GDP-növekedést pedig továbbra is 2,3 százalékban adta meg.
A fejlődő és feltörekvő régiók gazdasága tavaly 4,8 százalékkal növekedett, ami az idén 4,9 százalékra, 2019-ben pedig 5,1 százalékra gyorsul. Januári becslésében az IMF a 2017-es növekedést 4,7 százalékban adta meg, az ideire 4,9 százalékot becsült, a jövő évit pedig 5,0 százalékra jelezte. A fejlődő régiók növekedési előrejelzését tehát csak 2019-re javította az IMF.
Az oroszországi GDP-növekedési becslésén az IMF nem változtatott, a tavalyi adatot viszont 1,7 százalékról 1,5 százalékra csökkentette. Az idei növekedési becslése továbbra is 1,7 százalékos, a jövő évi pedig 1,5 százalékos.
A kínai GDP-növekedési előrejelzésén nem változtatott az IMF, az idén eszerint 6,6 százalékos, jövőre pedig 6,4 százalékos lesz. Tavaly viszont az IMF legfrissebb számításai szerint 6,9 százalékkal nőtt a kínai gazdaság, többel a januárban megadott 6,8 százaléknál.
Indiában továbbra is a növekedési ütem lendületes gyorsulását várja az IMF, mégpedig a januári prognózisban megadott mértékben, az idén 7,4 százalékkal, jövőre 7,8 százalékkal a tavaly elért 6,7 százalék után.
Brazília növekedési kilátásait egyre derűlátóbban ítéli meg az IMF, miután az ország tavaly kilábalt a gazdasági válságból és 1,0 százalékos növekedést ért el. Az ország az IMF szerint az idén a januári becslésben megadott 1,9 százalék helyett 2,3 százalékos, jövőre pedig 2,1 százalék helyett 2,5 százalékos növekedést ér el.
A WEO-jelentés szerint a kőolaj világpiaci átlagára tavalyhoz képest idén 18,0 százalékkal emelkedik, ami 6,3 százalékponttal magasabb a januári 11,7 százalékos becsléshez képest, jövőre pedig 6,5 százalékkal csökken, ami 2,2 százalékponttal nagyobb csökkenés a januárban várt 4,3 százalékosnál. Tavaly 23,3 százalékkal emelkedett az olajár.
Az IMF legfrissebb előrejelzése szerint a fejlett gazdaságú országokban az infláció az idén lassul, jövőre gyorsul a januárban jelzetthez képest: az idén 1,9 százalék helyett 2,0 százalék, jövőre 2,1 százalék helyett 1,9 százalék lesz. Tavaly 1,7 százalék volt a fejlett térségekben az infláció. A fejlett gazdaságokban azonban a maginfláció változatlanul gyengén alakul.
A fejlődő országokban tavaly a legfrissebb kalkuláció szerint 4,0 százalék volt a fogyasztói árak emelkedése, kisebb a januárban megadott 4,1 százaléknál. Az idei várható áremelkedést 4,5 százalékról 4,6 százalékra emelte az IMF, a jövő évit viszont 4,3 százalékon változatlanul hagyta.
(MTI)
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Dinamizálni és növekedési pályára szeretnék állítani a nemzetgazdaságot – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
„A kormány célja világos, a gazdasági semlegességnek köszönhetően jövőre 3 és 6 % között lesz a gazdasági növekedés Magyarországon” – tette hozzá Bánki Erik.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint a kulcskérdés leginkább az lesz, hogy mennyire mernek majd a vállalatok bért emelni, vagy inkább óvatosabbak lesznek-e az év eleji bértárgyalások során. Ez a gazdasági kilátásoktól függ. A legtöbb vállalat rendszerint a március–áprilisi időszakban emeli a béreket. Ha akkor a kilátások pozitívak lesznek, akkor a nemzetgazdasági bérnövekedés is ismét közelítheti a két számjegyű szinteket.
Sohasem a saját erejükből kerültek az ország élére, hanem mindig külső akaratból, ráadásul rendkívüli körülmények közepette. Gali Máté írása.
Úgy fogalmazott: a kultúrát nem őrizni kell, mert az nem rab, nem ápolni, mert nem beteg, hanem mindenekelőtt élni, csinálni kell. Ez különösen így van akkor, ha a kultúra keresztény és magyar.
