Hiller István szocialista képviselő közölte: kormányra kerülése esetén az MSZP „visszaveszi” a kortárs nemzeti kiállítóhelyet.
Rossz és felháborító döntés a Műcsarnok tulajdonjogának átadása a Magyar Művészeti Akadémiának (MMA) – értékelte a kormány múlt heti határozatát kedden Budapesten Hiller István szocialista képviselő, aki közölte: kormányra kerülése esetén az MSZP „visszaveszi” a kortárs nemzeti kiállítóhelyet. A Műcsarnok egész Magyarországé több mint 110 éve: 1896-ban adták át, és azóta egyetlen rendszer egyetlen kormányának sem jutott eszébe lemondani az intézmény állami tulajdonban tartásáról – emlékeztetett a volt kulturális miniszter a Műcsarnok előtt tartott tájékoztatóján. Hiller István hangsúlyozta, hogy a Műcsarnokot most egy „nyilvánvaló politikai nézetazonosság” alapján létrejött szervezetnek kívánja átadni a kormány. „Az MMA nem fogja össze a teljes magyar művészetet, a Műcsarnoknak viszont nem az a feladata, hogy egy meghatározott ízlés, irány otthona legyen, hanem a teljes magyar kultúráé” – hangsúlyozta.
Felidézte, hogy a kormány két törvényjavaslat-csomagban próbálja megerősíteni az MMA „úgynevezett kultúrpolitikai pozícióját”, ennek keretében történne meg a Műcsarnok és a Pesti Vigadó tulajdonátadása. Az MSZP a két javaslat állításait tételesen meg fogja cáfolni és nemmel fog szavazni – jegyezte meg. A szocialista politikus emlékeztetett: a Műcsarnok épülete a világörökség része olyan kulturális műemlékekkel együtt, mint az Operaház vagy a Szépművészeti Múzeum, a tervezett döntés azonban erre a tényre sincs tekintettel. A kormány „kapkod és rohan” – vélekedett Hiller István, kiemelve: a tulajdonátadás már 2013. január 1-jén megtörténne. Ha 2014-ben az MSZP kormányra kerül, a Műcsarnokot visszaveszi állami tulajdonba és visszaadja a teljes magyar kultúrának – számolt be a párt terveiről.
A Hammerstein Judit által hétfőn ismertetett törvénymódosító javaslat az MMA rendes tagjainak számát 50 fővel 250-re tervezi megemelni, ami a kultúráért felelős helyettes államtitkár szerint biztosítja majd, hogy az MMA tagsága lefedje a magyar művésztársadalom egészét. Hiller István erre a felvetésre válaszul úgy vélte, a teljes magyar kortárs kultúrát még egy 250 fős tagsággal rendelkező testület sem képviselné egészében. „Nekem egyébként sem meggyőző az az érv, hogy a politika előre megmondja, mi lesz egy művészeti akadémiával. Ez politikai megrendelésnek tűnik” – fűzte hozzá.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Ha Madridban jár a magyar utazó, már csak természetes, hogy a látnivalók feltérképezésekor felkelti kíváncsiságát a Thyssen-Bornemisza Múzeum. Sejthető, hogy van itt valamilyen magyar kapcsolódás, és nem is akármilyen kapcsolódás ez.
E címmel nyitották meg a Szépművészeti Múzeum legújabb, nagyszabású tárlatát Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából. A fő művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szereplő alkotások is láthatók, amelyek révén nemcsak az általános Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
Behódolás helyett nemzeti érdekérvényesítés. Pindroch Tamás írása.
Pascal Jansen nem tudja feldolgozni a történteket, Dibusz Dénes szerint maguknak kreálták ezt a kínos helyzetet...
