Makovecz Imre emlékére nyílt kiállítás Velencében magyar és olasz képzőművészeti akadémiák és egyetemek művészeinek, professzorainak és diákjainak alkotásaiból. A 76 évesen idén elhunyt Kossuth–díjas építész munkásságát a műveiről készült negyven építészeti panel, tervrajz és fénykép idézi fel.
Genius loci, azaz „A hely szelleme” címmel nyílt kiállítás Makovecz Imre emlékkiáltás Velencében kedden. A 76 évesen idén elhunyt Kossuth–díjas építész munkásságát a műveiről készült negyven építészeti panel, tervrajz és fénykép idézi fel, melyeket az olasz (Velence, Milánó, Bari, Macerata) és magyar (Szeged, Pécs) képzőművészeti akadémiák és egyetemek művészeinek, professzorainak és diákjainak alkotásai egészítik ki, az itáliai képzőművészeti akadémiákon Erasmus–ösztöndíjjal tanuló magyar hallgatók műveivel együtt.
A december 22–ig látogatható kiállítás kurátora, az olasz képzőművészeti akadémiákon tanító Nagy Maya festőművész elmondta: ez a tizenkettedik Makovecz–kiállítás, amelyet Olaszországban bemutatnak. Mint mondta, három éven át dolgozott az eredetileg nem emlékkiállításnak szánt tárlat előkészítésén.
A velencei sajtó által is kiemelt kulturális esemény megnyitóján jelen volt többek között Luigino Rossi, a Velencei Képzőművészeti Akadémia elnöke, Enrico Zoppas, Magyarország tiszteletbeli velencei konzulja, Aranyi Sándor festőművész. Nagy Maya kiemelte: az organikus építészet atyjának tartott Makovecz technológiai innovációi Olaszországban is iskolát teremtettek.
Ahogyan ma a közösségi médián keresztül, úgy váltottunk régen üzenetet a képeslapok révén. Használatuk a 19-20. század fordulóján vált tömegessé, különösen a téli ünnepek idején hozta-vitte a posta a gyöngybetűkkel megírt jókívánságokat. A Budavári Palota szabadtéri kiállítása jellegzetes századfordulós darabokkal idézi vissza a régi karácsonyok hangulatát. .
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
E címmel nyitották meg a Szépművészeti Múzeum legújabb, nagyszabású tárlatát Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából. A fő művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szereplő alkotások is láthatók, amelyek révén nemcsak az általános Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
A nagyszabású tárlat apropója Munkácsy Mihály születésének 180., halálának 125. évfordulója. A kiállításon a jól ismert művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szerepelt alkotások is szerepelnek. Ezzel nemcsak a Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
Hétfőn még Donald Trumppal folytatott megbeszélést a magyar miniszterelnök.
Az Unian arról számolt be, hogy Zaporizzsja elkezdett felkészülni az ellenséges támadásra.
