A közönségnek tetszett Tarr Béla A torinói ló című magyar-német-francia-svájci koprodukcióban készült filmje a Berlinale keddi sajtóvetítése után. Az alkotást Magyarországon márciusban mutatja be a Mokép.
A közönségnek tetszett Tarr Béla A torinói ló című magyar-német-francia-svájci koprodukcióban készült filmje a berlini fesztivál keddi sajtóvetítése után. A Berliner Zeitung szerint a film azonban nem esélyes a Berlinale fődíjára, mivel zsűri- és sajtóvetítése délutáni időpontra esett, ilyen korán bemutatott alkotás pedig még soha nem vitte el az Aranymedvét.
A berlini közönség 80 százalékának tetszett A torinói ló, akinek pedig nem, az túl hosszúnak vagy unalmasnak találta - írja az Index. Tarr Béla és Krasznahorkai László író, forgatókönyvíró eddigi legradikálisabb közös munkája Friedrich Nietzsche és egy ló találkozásának valós történetéből bontakozik ki. A filozófus 1889. januárjában az utcán védelmébe vett egy lovat, amikor azt a gazdája ütlegelni kezdte. Az eset állítólag nagyban hozzájárult Nietzsche epilepsziás rohamához és végső mentális összeomlásához. A torinói ló két és fél órában, hat felvonásban meséli el a történetet.
Tarr Béla (állítólag utolsó) filmjét Nagy-Britanniába, Lengyelországba, délszláv országokba, Romániába, Görögországba, Portugáliába és Japánba is eladták - közölte a Filmunió vezetője. Magyarországon márciusban mutatja be a Mokép.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A nem túl bizalomgerjesztő előzetes ellenére a Demjén Ferenc dalaira komponált Hogyan tudnék élni nélküled? közelről sem olyan rossz, ami főleg a szerethető, szimpatikus szereplőknek és a jó ízléssel adagolt zenei betéteknek köszönhető.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Az Emilia Pérez című francia bűnügyi musical ezzel együtt tíz jelölést zsebelt be.
Hasonló képsorok érkeztek több településről is.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Sohasem a saját erejükből kerültek az ország élére, hanem mindig külső akaratból, ráadásul rendkívüli körülmények közepette. Gali Máté írása.
Úgy fogalmazott: a kultúrát nem őrizni kell, mert az nem rab, nem ápolni, mert nem beteg, hanem mindenekelőtt élni, csinálni kell. Ez különösen így van akkor, ha a kultúra keresztény és magyar.
