A török kormány rendkívüli intézkedéseket mérlegel, határzárakkal és pufferzónákkal készül.
A Migrációkutató Intézet elemzése szerint Törökország jelenleg mintegy 2,3 millió szíriai menekültnek ad otthont, miközben további hozzávetőleg 170 ezer más nemzetiségű menekült is az országban tartózkodik. Az intézet kiemeli, hogy az iráni állampolgárok száma különösen jelentős: a török belügyminisztérium adatai alapján több mint 76 ezer iráni rendelkezik tartózkodási engedéllyel, mellettük pedig mintegy tízezren élnek Törökországban diák- vagy munkavállalói vízummal, illetve menekültstátusszal.
A török kormány attól tart, hogy az iráni háború következtében tömegesen érkezhetnek a menekültek a török–iráni határra. Ankara már 2003-ban megtapasztalta az Egyesült Államok vezette iraki háború, majd a 2011–2024 közötti szíriai polgárháború destabilizáló hatásait.
A konfliktusok következtében menekültek százezrei érkeztek Törökországba, a háborúk pedig olyan kulcsfontosságú ágazatokban okoztak zavarokat, mint az energiaipar és a kereskedelem.
Ankara a legrosszabb forgatókönyvre készül, amely szerint egymillió menekült is érkezhet Iránból Törökországba – elsősorban olyan afgán és pakisztáni állampolgárok, akiket a perzsa országban a kitoloncolás veszélye fenyeget. A menekülthullám lehetőséget biztosítana a radikális csoportok számára az Európába való beáramlásra is. Az Iránban tartózkodó menekültek száma az elmúlt hónapokban folyamatosan változott Teherán szigorodó kitoloncolási politikája következtében. A Displaced International nevű jogvédő szervezet 2026. januári adatai szerint több mint négymillió afgán állampolgárra várhat kitoloncolás.
Egy újabb migrációs nyomás fokozná a terheket a már így is magas inflációval és lassú növekedéssel küzdő török gazdaságon.
Egy újabb menekülthullám esetén a török kormány eleget tenne humanitárius és nemzetközi jogi kötelezettségeinek, ugyanakkor nem alkalmazná a korábbi „nyitott ajtók” politikáját. A lehetséges intézkedések között szerepel menekülttáborok felállítása a határ közelében, valamint pufferzónák kialakítása annak érdekében, hogy megakadályozzák az átkeléseket. A jelenlegi szabályozás szerint az iráni állampolgárok vízum nélkül utazhatnak Törökországba, azonban tömeges beáramlás esetén Ankara szigorítást rendelhet el.
2026. március 2-án Ömer Bolat török kereskedelmi miniszter bejelentette, hogy Teheránnal közösen ideiglenesen lezártak három határátkelőhelyet, és a belépést kizárólag saját állampolgáraik számára engedélyezik.
A körülbelül 560 kilométer hosszú török–iráni határ régóta a régió egyik legaktívabb illegális migrációs folyosója: afgán, pakisztáni és iráni állampolgárok rendszeresen próbálnak rajta keresztül Európába jutni. Törökország az elmúlt évtizedben jelentős összegeket fektetett a határbiztonsági infrastruktúrába, beleértve a betonfalak és szögesdrótkerítések építését, megfigyelőtornyok telepítését, valamint egy többrétegű katonai, csendőrségi és rendőrségi járőrrendszer kialakítását.
A török külügyminisztérium nemrég zárt ajtók mögötti parlamenti ülésen tájékoztatta a törvényhozókat a többszintű vészhelyzeti tervekről.
A tisztviselők jelezték készségüket a rendkívüli intézkedések meghozatalára annak érdekében, hogy elkerüljék a szíriai polgárháborút követő „nyitott ajtók” menekültpolitikájának megismétlődését.
Nyitókép: Ozan KOSE / AFP
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Brüsszel nem szüntette meg az energia függőségét, csak az oroszokat cserélte amerikaiakra és arabokra.
A Mandiner lapigazgatója félelmetes képet adott a tömeges bevándorlás sokkoló valóságáról.
A politikai iszlám annak a modernitásnak az ellensége, amelyben mindannyian élünk – mondta Susanne Schröter professzor a Mandinernek adott interjúban, amelyben a németországi helyzetről is beszámolt.
A biztonságpolitikai szakértő szerint Donald Trump lépései mögött világos stratégia rajzolódik ki.
Miközben hazánknak naponta egymillió eurós büntetést kell fizetnie az idegenekkel szembeni bánásmódja miatt, az Eurostat megkérdezte, hány idegen tapasztalt itt ténylegesen diszkriminációt. Francesca Rivafinoli írása.
Vajon lesz-e merszük az EU-s védelmi minisztereknek Nicosiába utazni, ahogy tervezték?
Az ukrán elnök a jelek szerint eltaktikázhatta magát.
Vége a nyugati példálózásnak, az Eurostat friss adatai kíméletlenül leleplezték a valóságot.
