Ez a szándék élesen szembemegy a közösségi szerződések szellemével és betűjével.
„A helyreállítási alap pénzeiről szóló eljárásba azonban az Európai Parlamentnek nem lehet úgy beleszólása, hogy a hatáskörét tovább bővítve, illetve a szerepét átértelmezve próbálja meg valamiképpen hátrányos pénzügyi helyzetbe hozni Magyarországot.
Végül az Európai Tanács dönt, hogy felszabadítja-e a Magyarországnak járó EU-s forrásokat: az Európai Bizottság a saját hatáskörben javaslatot tesz a Magyarország által vállalt bátor reformok és egyes intézkedések függvényében az Európai Tanácsnak a források ügyében. Vagyis az uniós kormány- és államfők tanácskozási fóruma dönt a források elköltésére benyújtott magyar terv elfogadásáról.
Miután a bizottság kollégiuma – normál esetben – jóváhagyja a helyreállítási alap pénzeinek folyósítását, erről heteken belül az Európai Tanács is szavazhat. Márpedig a tagállami vezetők azok, akik ténylegesen meghatározzák az EU politikai menetrendjét, a közös jövőt érintő főbb irányokat, így az EU-tagországok közötti politikai együttműködés legmagasabb szintjét ők képviselik.
Az Európai Parlamentnek ettől még persze igen komoly a felelőssége, hiszen egy nemzetközi, illetve biztonságpolitikai szempontból is rendkívül veszélyes időszakban a politikai egység megbontásán munkálkodik a közösségen belül.
Végletes politikai elfogultsággal az orosz–ukrán háború és a gazdasági válságok korában egyes országok, közöttük Magyarország pellengérre állításával akarja megnehezíteni az uniós tagállamok közötti együttműködést, ez a szándék pedig élesen szembemegy a közösségi szerződések szellemével és betűjével.”
Nyitókép: Dursun Aydemir / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP
Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője szerint „ami most történik, az olyan, mintha elkoboznák a nemzeti hatásköröket az európai értékekre való hivatkozással”.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Miközben a kormányok óvatosságra intenek, Európa-szerte egyre többen vetik fel, hogy itt az ideje az Aszad-rezsim elől elmenekült szíriaiaknak visszatérni az országukba.
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
„Nem szabad Magyarországnak kiadni egy antifasisztát sem” – jelentette ki az újdonsült EP-képviselő.
Zelenszkij elismerte, hogy továbbra is Donyeck megyében a legforróbb a helyzet.
A külügyminiszter-helyettes kijelentette, nem adják ki a volt szír elnököt.
