Nem lesz egyszerű a finnek és svédek NATO-hoz való csatlakozása

Recep Tayyip Erdogan arra tett egyértelmű utalást, hogy Törökország nem támogatná Finnország és Svédország NATO-hoz való csatlakozását.

– mondta a török államfő.

A török elnök ezzel belengette annak a lehetőségét, hogy a török vezetés kész lehet megvétózni a két skandináv állam felvételét a katonai szövetségbe. A politikus szerint Svédország és más skandináv országok támogatást nyújtottak a kurd fegyveres erők számára, akiket a török állam terrorszervezetként tart számon. 

Eközben Svédországban a kormány ismertette azt a biztonságpolitikai jelentését, amely alapján az ország és annak vezetése mérlegelni fogja a NATO-hoz való csatlakozás lehetőségét.

A jelentés rámutatott arra, hogy a NATO-tagság számos előnnyel jár Svédország számára, a csatlakozás mellett szól a katonai szövetség alapszerződésének kollektív védelemről szóló pontja. Ugyanakkor a lehetséges orosz reakciók között említik a kibertámadást, a svéd légtér megsértését, illetve a nukleáris fegyverarzenál elrettentést, illetve nyomásgyakorlást célzó stratégiai alkalmazását.  

A svédek és a finnek ugyanakkor hiába döntenek a csatlakozás mellett, ha a 30 NATO-tagállam egyike nem támogatja a skandináv országok felvételét a szövetségbe.

A csatlakozási folyamat a 1999-es, illetve a 2004-es tapasztalatok alapján akár 20 hónapot is igénybe vehet, és valószínűleg még gyorsított eljárásban is több hónapig eltarthat. Ugyanakkor a NATO-tagállamok előzetes támogató hozzáállásával biztosított lenne a két ország jövője a szövetségben.   

Ahogy arra Bloomberg külpolitikai elemzője, Andreas Kluth is rámutatott, a két ország csatlakozásával mindkét állam új fejezetet nyithatna a külpolitikájában. Svédország eddigi politikai attitűdje, csakúgy, mint Svájc semlegessége, évszázadokra nyúlik vissza; ez a viszonyulás a svéd államrezon része. Finnország semlegessége pedig a hidegháború alatt átélt szovjet fenyegetés eredménye. 

hiszen a svéd biztonságpolitikai jelentés által felsorolt hátrányok túlmutatnak az előnyökön, ha a gyors csatlakozás nem biztosított. A svéd és finn vezetés válaszút előtt áll, a döntés pedig nem egyszerű. A lépéskényszer adott, most Finnországon és Svédországon a sor, hogy mérlegelje, miként alakítható szövetségi rendszerük az orosz-ukrán háború kitörésével megváltozott nyugati kapcsolatrendrendszeren belül.

Borítókép: Mustafa Kamaci / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP