Ne töröljétek el John Wayne-t!

"Napokig Sean Pennről, és a színész maszkulinitásról és az amerikai férfiakról szóló kijelentéseiről szóltak a szalagcímek. A The Independentneki adott interjújában Penn a "gyáva géneknek" tudta be azt, hogy a férfiak "miért veszik fel a szoknyát". A színész talán túlzott, amikor úgy fogalmazott, hogy "az amerikai kultúrában a férfiak heveny nőiesítésen mennek keresztül"; de talán mégsem tévedett teljesen azt illetően, hogy hova is vezet a woke normák követése. Az eltörlés kultúrája azon van, hogy hiperérzékenységét időben visszafelé vetítse, így kukázva a történeelm hőseit. Ha azonban eleink woke normák szerint éltek volna, nem is léteznének ilyen hősök, mint ahogyan Amerika sem létezne egyáltalán.

(...)

A "biztonságos helyek" ötlete éles ellentéte annak a kockázatvállaló szellemiségnek, amelyet [az amerikai életstílus] megtestesít. Éppen ezért (...) az amerikai életstílus elleni közvetlen támadásként is értékelhető. Az amerikai szellemiség nem csörgedezik az ereinkben. Nincs ott a génjeinkben sem. Az egész a gyermeknevelés eredménye.

Ma azt neveljük lányainkba, hogy legyenek merészek, hogy keljenek útnak a világban. Fiainknak azonban azt tanítjuk, hogy gyűlöljék személyiségük azon részét, amely ugyanerre sarkallná őket. Ez az oka annak, hogy nemzetünk fiai egyre másra kudarcot vallanak. Sokkal többen buknak ki az iskolákból mint korábban. Egyre többen nyitják meg magukat a különféle függőségek és a bűnöző életmód előtt. Ezen felül tudományos eredmények igazolják azt, hogy még a fiúkban jelenlévő tesztoszteron-szint és hímivarsejt-szám is hanyatlóban van. Aligha jelenthet megoldást e problémákra, ha arra tanítjuk a fiainkat, hogy utálják magukat, s hogy inkább toxikusnak, mint üdvözlendőnek tartsák a férfias viselkedést.

John Wayne-t, a Félszemű és az Aki megölte Liberty Valance-t című westernfilmek sztárját rövidesen törölhetik a kollektív emlékezetből, s vele együtt mindazt, amit képviselt.

(...)

Ha fiainknak pozitív maszkulin bálványokat keresünk, visszafelé kell tekintenünk abba az időszakba, amikor a férfiak még férfiak voltak. 

(...)

Egyesek a férfiasság válságát Amerikában a "patriarchális társadalmi modellnek" tulajdonítják. Úgy tartják, hogy a férfiak azért boldogtalanok, sokak pedig azért fordulnak az öngyilkosság irányába, mert a patriarchális "toxikus maszkulinitás" arra sarkallta őket, hogy elfojtsák ahelyett, hogy tudomásul vennék az érzelmeiket. Mindez azonban önmagában nem magyarázat. A férfiasság válságának magyarázata sokkal egyenesebb. Nagyjából az 1970-es évek óta azt tanítjuk a gyerekeinknek, hogy a jó és a gonosz nemfüggő: a férfiasság a mérgező gonosz, a nőiesség pedig maga, a jóakarat. Ezek a feltevések pedig arra sarkallják a férfiakat, hogy a férfiasságuk csökkentésével semlegesítsék maszkulinitásuk mérgező mivoltát. Ezzel a férfiak egyre femininebbé válnak.

Az öngyűlölettől azonban senki sem lesz jobb ember. 

(...)

John Wayne (...) nem csupán egy színész. Modellként szolgált arra, hogy megmutassa, hogy milyen tiszteletreméltóvá válhat egy amerikai férfi. Ha fiainkat visszaterelnénk arra az útra, amelyen járva boldog és termékeny életet élhetnek, az öngyűlölet kultúráját új történetekkel és John Wayne-hez hasonló személyiségekre kell cserélnünk. (...)"