Miért is van szükség alapjogi katalógusra a mesterséges intelligencia működéséhez?

Röviddel az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának ratifikációját követően a Jogok Nyilatkozata (Bill of Rights) speciális garanciákkal gazdagította a normaszöveget – legyen szó például az önkifejezés vagy a gyülekezés szabadságáról, vagy a fair eljáráshoz való jogról. Ily módon a Bill of Rights lényegében a kormányzati hatalomgyakorlás korlátait jelölte ki. Erre a precedensre hivatkoznak Joe Biden fehér házbeli tudományos tanácsadói, amikor az egyre átalakuló mesterséges intelligencia működése kapcsán egy új Bill of Rights megalkotását javasolják. A kezdeményezés értékelendő, szükséges lenne azonban az egész világra kiterjeszteni ahelyett, hogy csak az amerikaiakra vonatkozóan alkalmazzák.

(…)

A történelemben először az emberi jólétre vonatkozó döntések részét vagy akár egészét gépek döntik el – legyen szó munkaerő-toborzásról, hitelképességről, orvosi beavatkozásról vagy büntetőintézkedések elrendeléséről. Az algoritmus által segített döntéshozatal azonban meglepő gyakorisággal van kitéve tévedésnek vagy befolyásolhatóságnak. Az arcfelismerésnek gondot tud okozni a sötétebb bőrárnyalat. A mélytanulást az algoritmus programozójának előítéletei alapvetően befolyásolhatják. (…)

Amikor a dolgok félrecsúsznak, a felelősség megállapítása is nehézségekbe ütközhet. 

(…)

A mesterséges intelligencia alapjogi katalógusának elsődleges célja, hogy tovább erősítse a már meglévő jogvédelmet, felkészítve a garanciákat a mesterséges intelligencia korszakára. Szükséges megoldani, hogy alkalmazni lehessen az algoritmuson alapuló döntéshozatalra a jogalkalmazás, vagy bármi más meghatározó terület vonatkozásában. 

(…)

Egy ilyen katalógusnak garantálnia kellene az egyén számára, hogy az illető bármikor tudomást szerezhessen arról, amikor algoritmus dönt a sorsáról, hogy az ilyen algoritmus hogyan működik, s hogy milyen adatok alapján dönt. Biztosítani kell a jogot arra vonatkozóan, hogy az illető jogorvoslattal élhessen az ilyen döntésekkel szemben (…). 

(…)

A Biden-adminisztrációnak eleget kellene tennie az EU meghívásának hogy együtt dolgozzanak tovább a mesterséges intelligencia kérdését érintő területeken. (…) Egyes államok még tovább mehetnek; más országok – például Kína – visszautasíthatják a részvételt. Ugyanakkor csakúgy, mint a hidegháború idején, az emberi jogok mindenek feletti védelme – ezúttal a korlátait túllépő mesterséges intelligenciával szemben – ugyancsak vízválasztó lehet az erkölcsi különbségtétel esetében (…).