Karikó Katalin: Csak az érdekel, amire van hatásom, a díjbizottságokéra nincs

2021. október 04. 17:56

A díjak nem lényegesek – mondta a kutatóbiológus.

2021. október 04. 17:56
null

Nyilatkozott a Forbes-nak Karikó Katalin, miután hétfőn az orvosi Nobel-díjat nem ő, hanem a hőérzékelés és érintés kutatásáért  David Julius és Ardem Patapoutian kapta. A magyar biológus úgy fogalmazott:

Csak az érdekel és arra koncentrálok, amin tudok változtatni, amire van hatásom, és a díjbizottságokéra nincs”.

Karikó Katalin hangsúlyozta, hogy számára a legnagyobb örömöt a kutatás izgalma adja, valamint az a tudat, hogy a munkájával hozzájárult ahhoz, hogy a gyógyításban fontos platform technológia létrejöjjön. Szerinte Richard Feynmann Nobel-díjas amerikai elméleti fizikusnak teljesen igaza van, miszerint a díjak nem lényegesek, a valódi díj maga a felfedezés.

Nyitókép: MTI/Cseke Csilla

Összesen 25 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
W. A. Lacky
2021. október 10. 22:46
Sajnos ez a szervezet is alaposan átpolitizált már mainapság, úgyhogy nem a tudomány és az értelem dönt, hanem a politika.
Rugo
2021. október 04. 23:25
Egyébként, hogy őszinte legyek, a cikk végén a szerző komoly esélyesként említi Karikót. De elég gyanús, hogy a Nobel díj átadás előtt egy ilyen tényfeltáró jellegű cikk megjelenik az egyik legjelentősebb tudományos lapban, ahová egyébként Karikó is sokat közölt.
Rugo
2021. október 04. 22:31
Karikó Katalin tudományos életútja, avagy csöbörből vödörbe. Karikó hazánkat a beszervezése ill. az egyetemi leépítés miatt hagyta el. Amerikában aztán egy Drew Weissman nevű ... immunológus és laboratórium tulajdonos hatalmába került. Karikó Weissman laborjában végezte 1997-től az mRNS kísérleteit. Ezért a lehetőségért azonban nagy árat kellett fizetnie, hiszen Weissmant utolsó (vagyis senior ill. fő-) szerzőként kellett szerepeltetnie a tudományos cikkeiben. Karikónak maradt az egyébként rendszerint kezdőknek járó első szerzői cím. Ezt bizonyítja a világ egyik legjelentősebb tudományos folyóiratában a Nature-ban megjelent (2021. szept. 14.) 'Az mRNS-vakcinák szövevényes története' című publikáció is. Aki elolvassa megérti, hogy miért nem kapott (és valószínűleg soha nem is fog kapni) Nobel díjat Karikó. Ennek nyilván több oka is lehet, a cikk rávilágít egy pár okra. A fő ok: Az mRNS gyógyszerként és vakcinaként való használatára Robert Malone talált először kísérletes bizonyítékot és erről feljegyzést is készített az akkor munkahelyén (Salk Intézet). Ezt a feljegyzést egy másik munkatársával is aláíratta. Az alábbi cikk a világ vezető orvostudományi lapjában a Nature-be jelent meg, idén a szeptemberben (kb. 2 hetes cikk). A cikk címe: Az mRNS-vakcinák szövevényes története The tangled history of mRNA vaccines https://www.nature.com/articles/d41586-021-02483-w Az alább idézett angol szöveg egy részét emelem ki magyarul: Ha a sejtek képesek lennének fehérjéket létrehozni a beléjük juttatott mRNS-ből - ezt 1988. január 11-én írta -, akkor lehetséges lenne "az RNS-t gyógyszerként alkalmazni". "In late 1987, Robert Malone performed a landmark experiment. He mixed strands of messenger RNA with droplets of fat, to create a kind of molecular stew. Human cells bathed in this genetic gumbo absorbed the mRNA, and began producing proteins from it1. Realizing that this discovery might have far-reaching potential in medicine, Malone, a graduate student at the Salk Institute for Biological Studies in La Jolla, California, later jotted down some notes, which he signed and dated. If cells could create proteins from mRNA delivered into them, he wrote on 11 January 1988, it might be possible to "treat RNA as a drug". Another member of the Salk lab signed the notes, too, for posterity." A fenti cikk később Karikóról is ír, a következőket: Karikó Katalin segítségével sikerült kimutatni, hogy az RNS kémiai módosítása képes átjuttatni a molekulát a szervezet immunvédelmén. 1997-ben kezdett el együtt dolgozni Weissmannal, aki éppen akkor indított laboratóriumot. Együtt tervezték, hogy mRNS-alapú vakcinát fejlesztenek ki AIDS ellen. Karikó mRNS-ei azonban erős gyulladásos reakciókat váltottak ki egerekben. Ő és Weissman hamarosan rájöttek, hogy miért....2005-ben a páros arról számolt be, hogy az mRNS egyik nukleotidjának, az uridinnek a kémiai kötéseit átrendezve egy pszeudouridin nevű analógot hoztak létre, ami után úgy tűnt, hogy a szervezet nem azonosítja az mRNS-t ellenséges molekulaként. Drew Weissman Karikóval együtt dolgozott, és együtt fedezték fel a módosított mRNS előnyeit.
NTLLK
2021. október 04. 20:10
Nagyszerű! Apám éppen erre tanított...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!