Európa nem fulladhat bele zöld szónoklatokba!

"Az emberiség közös nagy eredménye, hogy 2016-ban megszületett a Párizsi klímaegyezmény. Felismertük, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásával mi magunk is hozzájárultunk klímaváltozás gyorsuló üteméhez. Felismertük, hogy csökkentenünk kell a kibocsátásokat, ezért szövetséget kötöttünk egymással. De a szomorú valóság az, hogy a világ jelenleg távolabb van egyezmény céljainak elérésétől, mint az aláíráskor.

Ez a sajnálatos eredmény jórészt annak köszönhető, hogy az országok egy jelentős része csak szavak szintjén lett zöld. Ezek az országok hangosan hirdetik a klímasemlegesség jól csengő szlogenjét, de nem tesznek valódi lépéseket. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy néhány ország esetében lehet jobb lenne, ha inkább nem csinálna semmit. Példának okáért Németország klímabajnoknak tartja magát, miközben az átgondolatlan zöld törekvések miatt kivezeti a nukleáris erőműveit és ezzel bajt bajra halmoz.

A látszatzöld intézkedéssel a német politika veszélybe sodorja ország energiarendszerének stabilitását és energiaellátás biztonsági szempontból kiszolgáltatottabbá teszi az országot az importálókkal szemben. Ha ez nem lenne elég, a kieső nukleáris energiát nem tudják csupán a megújulókból és importenergiából pótolni, ezért növelniük kellett a széntüzelésű erőművek által előállított energia mennyiségét is. Ennek eredményeként a németek nem csak távolabb kerültek a klímacélok elérésétől, de szén- és lignit égetése jelentősen rontotta a levegő minőségét is. 

Valahogy így néz ki, ha egy ország figyelmen kívül hagyja a technológiai, a társadalmi, a gazdasági racionalitásokat és ideológiai alapon próbál szakpolitikát alkotni. 

Mi nem ezt az utat követjük, éppen ezért az ellenzéki híresztelésekkel ellentétben Magyarország kifejezetten jól teljesít klímavédelem terén. Eszünk ágában sincs kivezetni a nukleáris energiát, mert tudjuk, hogy enélkül hazánkban lehetetlen cél a karbonsemlegesség. Atomenergiára alapozva tudtuk csökkenteni 1990 óta 32 százalékkal az üvegházhatású gáz kibocsátásunkat. Vállaltuk, hogy 2030-ra, kicsivel több, mint nyolc éven belül energiatermelésünk 90 százalékban karbonsemleges lesz. Jelenleg a nukleáris kapacitást meghaladó mértékű naperőmű kapacitás áll rendelkezésre hazánkban, amit 2030-ra meg fogunk háromszorozni, 2040-re pedig meg fogunk hatszorozni.

A már említett Párizsi klímaegyezményt a magyar országgyűlés a világon az elsők közt ratifikálta és törvénybe foglaltuk, hogy 2050-re Magyarország klímasemleges lesz. Vagyis kevesebb, mint 20 éven belül csak annyi üvegházhatású gázt fogunk kibocsátani, amennyit el is tudunk nyelni. Tettük mindezt annak tudatában, hogy a világ kibocsátásának mindössze 0,13 százalékát adjuk, mert őszintén hisszük, hogy mindenkinek hozzá kell járulnia a közös erőfeszítésekhez.

Amikor kioktatás ér minket, bölcs dolog önvizsgálatot tartani, de egyúttal érdemes megvizsgálnunk azt is, hogy honnan érkezik a dorgálás. Ha olyan ország részéről érkezik a kritika, amelynek szavai és tettei nem fedik egymást, akkor igenis érdemes megvédeni az elért eredményeket. Mi nem szeretünk másokat kioktatni, mégis óriási értéknek tartom, hogy Magyarország hiteles tud lenni a klímapolitika terén is. 

Ezt a hitelességet használta az Európai Tanács magyar elnöksége is, amelynek egyik fő prioritása a klíma- és környezetvédelem volt. Ennek csúcseseményeként Áder János köztársasági elnök úr is felszólalt a Parlamenti Közgyűlésen. Elnök úr nagy elismerést kiváltó beszédében tisztázta, hogy miközben számos európai tagállam növelte üvegházhatású gáz kibocsátásait, aközben Magyarország példaértékű erőfeszítéseket tesz a környezet védelme és a klímaváltozás megállítása érdekében. 

Persze mindig vannak, akik szerint lehetne többet, lehetne gyorsabban. Mi azonban konzervatívként azt gondoljuk, hogy jobb megfontoltan folyamatosan előre lépni, mint vakmerően egyet előre ugrani és aztán kettőt hátra. Magyarország fontosnak tartja a klímaváltozással járó problémák megoldását, de legalább ilyen fontosnak tartjuk gazdaságunk fejlődését, a magyar emberek életszínvonalának növelését és az ország szuverenitásának megőrzését. Ezért van az, hogy Magyarország azon 21 ország közt van a világon, akik úgy tudták csökkenteni üvegházhatású gáz kibocsátásukat, hogy közben növelni tudták a GDP-jüket. Ezért van az, hogy úgy teszünk klímavédelmi vállalásokat, hogy közben meg fogjuk tartani a rezsicsökkentés eredményeit is.

És nem utolsó sorban ezért van az, hogy miniszteri biztosként klímavédelmi kérdésekben is a magyar emberek érdeke az első számomra.

Valamiről azonban ritkán szoktunk szót ejteni. Magyarország sokkal többet is tud tenni annál, mint hogy csökkenti kibocsátásait.  A tudományos és üzleti szférában felhalmozódott óriási tudással lehetőségünk van a világméretű problémák helyi kezeléséhez hozzájárulni. Jó példát szolgáltatnak a korábbi Budapesti Vízvilágtalálkozók és az előttünk álló Planet Budapest Fenntarthatósági Expo is.

Ezeknek a rendkívüli eseményeknek az alapgondolata az, hogy lehetőséget kell biztosítani a magas diplomáciai párbeszédre, a tudományos eszmecserére és emellett a fenntartható megoldásokat nyújtó magyar cégeknek is, hogy termékeiket és szolgáltatásaikat a lehető legszélesebb körben tudják értékesíteni. A magyar cégeknél lévő tudás terjesztésével Magyarország úgy tud hozzájárulni a világban jelentkező környezeti válság megoldásához, hogy közben a magyar gazdaság számára is előnyt teremt. Véleményem szerint ez az a magyar út, amellyel nem csak saját érdekeinket tudjuk összeegyeztetni a globális problémák megoldásával, de a világnak is példát tudunk mutatni.

Nagyon fontos tehát, hogy ne fulladjunk bele a zöld szónoklatokba. Ehelyett meg kell találnunk a cselekvés reális módjait. Országgyűlési képviselőként és miniszteri biztosként ezen fogok dolgozni a későbbiekben is."

A szerző országgyűlési képviselő, miniszteri biztos, és a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke