Előszele lehet-e Európa energiaválsága annak, ami Amerikára vár e téren?

„(…)

Hogyan is teremtette elő Európa saját energiaválságának körülményeit, továbbá, mire is tanít mindez másokat?

Az európai energiavitát a megújuló és a hagyományos energiaforrások heves kritizálása határozza meg. A megközelítés és az érvrendszer attól függ, hogy az illető a kultúrharcba melyik kurzus mellett szállt be. 

(…)

Valójában az európai energiapolitika kudarcai sokkal összetettebbek, és csak érintőlegesen kapcsolódnak a megújuló és nem megújuló energiaforrások körüli vitához. Az energiabiztonság a különböző ideológiáktól független piaci erők, technológiák, szakpolitikai intézkedések és geopolitikai sajátosságok kiegyensúlyozott értékelését követően érhető el.

(…)

Az energiakereskedelem liberalizációjával az Európai Unió arra bátorította a tagállamokat, hogy a gázimport során napi megegyezésen alapuló szerződésekre hagyatkozzanak ahelyett, hogy rögzített, hosszú távra szóló árakat alkudjanak ki az olyan ellátókkal, mint például az orosz Gazprom. Ezt az álláspontot inkább a piaci ideológia, semmint az energiaellátás biztonságát és az alacsony árakat előtérbe helyező szempontrendszer hívta életre. (…) Továbbá, a rögzített árú szerződésekkel való szakítás az energiaellátás kiszámíthatóságát is veszélyezteti. (…) A jelenlegi válság egyik tényezője az, hogy Oroszország nem szándékozik gyorsítani az Európába irányuló gázellátás ütemén.

Mivel a csövekben kevesebb gáz jut el Európába, a kontinensnek a sokkal drágább cseppfolyósított földgáz-importra kell hagyatkoznia. (…) Azokban az időszakokban, amikor a kereslet megnövekszik, Európának ázsiai árakon kell beszerezni a pótlólagos energiaforrást ahelyett, hogy a regionális szereplők olcsóbb, vezetékes gázellátását választanák.

(…)

Továbbá, azért, mert a fő megújuló energiaforrások – a nap és a szél – nagy mértékben kiszolgáltatottak az időjárás adta körülményeknek, a fogyasztók számára egy teljes másodlagos, földgázon, szénen (…) alapuló energiahálózatot is fent kell tartani. Ennek mindenkor készenlétben kell állnia annak érdekében, hogy stabil, áramszünetek nélküli energiaellátás valósulhasson meg. 

(…)

Miközben Európa több ezer milliárd eurót fektetett a megújuló energiákba, az elektromos hálózatról nem vett tudomást. 

(…)

Végül (…) A jelenlegi európai energiaválság egyik legfőbb oka, hogy a fukusimai erőműbalesetet követően több országban is a tiszta energiát biztonságosan és stabilan termelő atomerőművek szisztematikus (Németország esetében csaknem teljes körű) bezárásába kezdtek.

(...)

Csakúgy, mint az Egyesült Államoknak, a világ többi országának is közelebbi pillantást kellene vetnie Európa kudarcos energiapolitikájára, a azt intelemként könyvelni el arra vonatkozóan, hogy hogyan is lehetne elkerülni a hasonló forgatókönyvet. Miközben a magáncégek képesek az energia megtermelésére, szállítására és eladására, ha egyszer kihunynak a fények, az emberek mindig a kormányzatokhoz fordulnak. Egyetlen kormány sem (...) lesz képes szakpolitikai sikert aratni stabil és megfizethető energia nélkül."