Nem kérnek az EU bővítéséből a gazdag nyugat-európai államok

Akadozik az Európai Unió nyugat-balkani bővítése, mivel egyes tagállamok nem értenek egyet a folyamattal – adta hírül a Reuters diplomáciai informátorokra hivatkozva. Az Unió még 2003-ban tett ígéretet a régió számára, hogy az európai integráció folyamatát a Nyugat-Balkánra is ki fogják terjeszteni.

Bár a tagállamok hivatalos álláspontot a kérdésben nem közöltek, a diplomaták szerint jól körvonalazódik a kontinensen tapasztalható ellenállás. A gazdagabb nyugat-európai államok – többek között Dánia, Franciaország és Hollandia – nem akarják elsietni az EU bővítését. Nem szeretnék, hogy a régió Romániához és Bulgáriához hasonlóan túl gyorsan nyerjen felvételt a 27 országból álló blokkba, ez ugyanis könnyen olyan kelet-nyugati migrációs folyamatokat indíthat el, mely évekkel ezelőtt megágyazott a britek Unióból történő kilépések. Továbbá a kelet-európai régióban Bulgária állja útját a csatlakozási folyamatnak, hiszen az ország és Észak-Macedónia között történelmi-nyelvi viták vannak,

A nyugat-balkani integrációt támogató államok – köztük Ausztria, Olaszország, Horvátország és Magyarország – nem nézik jó szemmel, hogy Németország és Franciaország semmilyen nyomást nem gyakorolt Bulgáriára, hogy a két állam közötti konfliktust elsimítsák. Ennek következtében Albánia uniós felvételi folyamata is lelassult, mivel az EU eddig az országot és Észak-Macedóniát együtt kezelte, ahogy korábban tette azt Románia és Bulgária esetében is. 

Szerbia és Koszovó kapcsolata pedig továbbra is feszült, nemrég a két ország határán alakult ki összetűzés. A szerb kormány továbbra sem ismeri el Koszovó 2008-ban kinyilvánított függetlenségét, pedig az EU az uniós csatlakozás előfeltételeként fogalmazta meg, hogy a kétoldalú kapcsolatokat normalizálni kell. Ugyanakkor Szerbia esetében valószínűleg az is hátráltatja a csatlakozási folyamatot, hogy

Utóbbi a koronavírus-járvány alatt értékelődött fel Szerbia számára, hiszen Magyarország déli szomszédja Európában elsőként fért hozzá a kínai vakcinához, miközben az EU-ban beszerzési problémák nehezítették a gyors immunizációt. 

Ezen folyamatok fényében várhatóan az október elején esedékes EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozó sem hoz átütő sikert az uniós bővítésében.

Kérdés, hogy a régiónak mikor fogy el a türelme, sok nyugat-európai tagállam egyáltalán nem számol azzal, hogy álláspontjukkal a nyugat-balkáni országokban élő emberek európai integráció melletti elköteleződését teszik kockára. Az EU 2003-ban egyszer már lefektette az irányt, Ursula von der Leyen pedig nemrég Albániában úgy fogalmazott, hogy az ország jövője az EU-ban van. Úgy tűnik azonban, hogy a Bizottság elnöke nem konzultál eleget a nyugat-európai tagállamokkal, nélkülük ugyanis az EU bővítése egy be nem teljesített ígéret maradhat. 

Gergi-Horgos Mátyás

Fotó: MARTIN BERTRAND / HANS LUCAS / HANS LUCAS VIA AFP