Kiderült, hol kapható az eredeti dubaji csoki
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EU tagjának kell maradni, de nem bármi áron - így vélekedik a lengyel igazságügyi miniszter Lengyelország és az EU legutóbbi, a bírósági reformmal kapcsolatos "összecsapásáról".
Rendületlenül kitartok amellett, hogy ellen kell állnunk az Európai Unió „zsarolásának”, amelyet az Európai Bíróság kommunikál – nyilatkozta Zbigniew Ziobro, Lengyelország igazságügyi minisztere. Szerinte országa és az Európai Unió közötti vita korántsem az igazságügyi rendszer megreformálásáról, hanem arról szól, hogy például a németek, a hollandok és a spanyolok megtehetik azt, amit a lengyelek nem. E
Amikor Ziobrót Lengyelország uniós tagságának jövőjéről kérdezték, a politikus a következőket mondta:
„Tagnak kell maradni, de nem bármi áron”.
Ziobro hozzátette, hogy ez pártja, a Szolidáris Lengyelország (Solidarna Polska) álláspontja, nem pedig a lengyel kormányzaté, vagy a koalíciós kormány többi tagpártjáé [a lengyel kormánykoalíció két kisebb pártból, vagyis a Megegyezésből és a Szolidáris Lengyelországból, valamint a Jog és Igazságosság (PiS) néppártból áll]. Megjegyzendő, hogy a közvélemény-kutatások szerint
Ennek kapcsán kifejtette, hogy Lengyelország feladata, hogy minden áron ragaszkodjon Lengyelország önazonosságához és meglévő státuszához az Európai Unióban, különben Lengyelország, s különösen a lengyelek csak veszíteni fognak az uniós tagságon.
Lengyelországban néhány éve egy a bírósági szervezettel kapcsolatos igazgatási reformcsomagot fogadtak el, amely miatt heves jogállamisági kritikák érték a kelet-közép-európai országot több nyugati-európai ország és az Európai Unió egyes intézményeinek részéről. E kritikák fókuszában a reformmal létrehozott fegyelmi tanácsok állnak. Lengyelország augusztus közepéig kapott haladékot az Európai Bizottságtól arra, hogy a reformcsomagot visszavonja.
Időközben a lengyel alkotmánybíróság úgy határozott, hogy a reformcsomag visszavonására irányuló európai bírósági kötelezés a lengyel alkotmányos renddel ellentétes, ezzel tehát lehetetlen közjogi helyzet állt elő: Lengyelország uniós tagállamként az alapító szerződésekből és csatlakozó bírói gyakorlatból következően köteles végrehajtani azt, amit az Európai Bíróság ítél, miközben a lengyel jogalkotót a lengyel alkotmánybíróság határozata is köti. Magyarán egy időre – legalábbis közjogi szempontból – olyan helyzet állt elő, mint amikor egy megállíthatatlan erő egy mozdíthatatlan tárggyal találkozik szembe.
Az elmúlt hetek fejleményei azonban arra utalnak, hogy Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök hajlik a kompromisszumra, amellyel az igazságügyi miniszter láthatóan nem ért egyet.
„A miniszterelnök hisz a kompromisszumok megtalálásában” – nyilatkozta Ziobro a lengyel Rzeczpospolitának, majd hozzátette: „Mi azonban úgy véljük, hogy az EU agressziójára a keményen kell válaszolni. (…) Ha ma engedünk az Európai Bíróság jogellenes diktátumainak, akkor a testület holnap arról határozhat, hogy Lengyelországban például be kell vezetni a melegházasságot, vagy akár az azonos neműek gyermekvállalási jogát is. (…) Hamis propaganda arra építeni, hogy az Európai Unió jó nagybácsi módjára pénzt osztogat nekünk, ezért cserébe pedig minden áron teljesíteni kell a követeléseit.”
Kép: Mateusz Wlodarczyk / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Dobozi Gergely