Gyökeres változást hozhat az európai menekültügy területén az afganisztáni válság

Ahogy azt a Precedens az elmúlt napokban megírta, a migrációs válsággal fenyegető afganisztáni konfliktus ismeretében úgy az Európai Unió határ-és partvédelmi ügynöksége, a Frontex, mint az érintett uniós tagállamok, különösképpen Görögország különböző technológiai fejlesztések alkalmazásába kezdett (utóbbi acélkerítést is épít Törökországgal közös szárazföldi határán).

A legfrissebb elemzésekből arra lehet következtetni, hogy

amelyben az olyan technológiai vívmányok befolyásolhatják az idegenrendészeti döntéseket, mint például a mesterséges intelligenciával támogatott megfigyelés.

A példátlan migrációs válság következtében a határrendészet berkeiben a dróntechnológia és a hődetektoros kamerarendszer korábban sem volt ismeretlen, az azonban már most bizonyosnak látszik, hogy a jövő e meglévő technológiák bátrabb és bonyolultabb alkalmazásával számolhatunk. Ezek célja különösen, hogy az adatgyűjtés- és elemzést követően bizonyos migrációs mintázatokra egyszerűsítsék, így segítve a tagállami hatóságok döntéshozatalát.

Chloé Berthélémy, az Európai Digitális Jogok (EDRi) nevű kutatóintézet szakpolitikai tanácsadója az Euractivnak elmondta, hogy jelenleg is zajlik annak technikai kivitelezése, hogy az európai idegenrendészeti daktiloszkópiai adatbázis (Eurodac) „felokosítása”. Ez lényegében azt jelenti, hogy a bevándorlók ujjainak, tenyereinek esetleg talpainak sajátos mintázatáról gyűjtött adatokat ebben az adatbázisban gyűjtenék össze. 

„Az Eurodacet jelenleg oly módon alakítják át, hogy az egy a mostaninál szélesebb körű megfigyelési apparátust is segíthessen: a 2020-as [migrációs paktumra] vonatkozó jogalkotási javaslat hangsúlyt helyez arra, hogy az európai és az Európába irányuló mozgásokról több statisztikai adatot lehessen összegyűjteni” - nyilatkozta Chloé Berthélémy.

Berthélemy aggályát fejezte ki amiatt is, hogy a biometrikus adatok gyűjtésével immár „örökre és visszavonhatatlanul” lehetővé válik a személyek nagy fokú beazonosítása, ennek nyomán pedig életük valós idejű követése is.

Nemcsak az ujjlenyomatok elemzése fejlődik: a biometrikus adatgyűjtés az EU-ba belépő személyeket írisz-szkennerek, arcfelismerő szoftverek „várják” a határokon. Az Eurodac rendszereiben ráadásul mostantól minimális 14 év helyett 6 éves kortól lehet adatokat nyilvántartani.

s ezt az Európai Unió jelentős összegekkel támogatja. A mesterséges intelligencia hazugság- és viselkedésvizsgáló idegenrendészeti berendezésekben „fut” majd, amellyel kapcsolatban ugyanakkor több jogvédő is aggályát fejezte ki.

Rendre azt a 2016 és 2019 között alkalmazott berendezést hozzák fel példaként, amelyről azt állították, hogy hatékony mesterséges intelligencia alapú hazugságvizsgáló technológiát alkalmaz. Ez a technológia lehetővé tette az érintett apró arcrezdüléseinek elemzését is, ez alapján pedig elvileg el lehetett dönteni valakiről azt, hogy hazudik-e vagy sem. A technológiát több uniós tagállam idegenrendészete is alkalmazta, ugyanakkor több probléma is felmerült a megbízhatósággal kapcsolatban.

A testi sajátosságokon alapuló adatgyűjtéssel kapcsolatban elvi problémaként merül fel az, hogy onnantól kezdve, hogy a rendszerekben ezek az adatok fellelhetők, akár szabadon is áramolhatnak a kormányok között. Ez veszélyt jelenthet azon migránsokra nézve, akik eljutottak például az uniós határokig, ott beazonosították, majd visszaküldték őket a származási helyeikre. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy

Magyarán a tálibok elvileg rendelkezhetnek azzal a technológiával, amellyel jelenleg épp a Frontexet és a tagállamok határvédelmét szerelik fel.

Afganisztánban az elmúlt évek során a digitalizáció előrehaladott állapotba került, így azok a technológiák, amelyek révén egy polgár könnyűszerrel beazonosítható, lényegében a mindennapi élet részévé váltak. Biometrika és digitális személyi igazolvány volt szükséges például a szavazáshoz, vagyis igen sok polgár adatait szerezhette meg a kormányzat.

A tálib hatalomátvétellel együtt ez az óriási adatvagyon is a talibánra szállt. Éppen ezért most a tálib megtorlásától rettegő afgánok – amerikai jogvédő szervezetek közreműködésével – azon vannak, hogy saját biometrikus adataikat módosítsák, elkerülendő a nem kívánt beazonosítást. A tálibok ugyanis a rendelkezésre álló információik alapján lényegében „ajtóról ajtóra” járják az országot azokért, akik részt vettek az előző rendszer működtetésében, illetve együttműködtek az amerikai hadsereggel. 

Kép: DESIGN CELLS / SCIENCE PHOTO LIBRA / DCE / Science Photo Library via AFP

Dobozi Gergely