Europol: Tízből öt dzsihadista harcos Európában bevándorló hátterű

Közzétette idei terrorizmus-jelentését az Európai Unió bűnüldöző ügynöksége, az Europol. A terrorizmus helyzetéről és trendjeiról szóló európai uniós jelentés 2021 (European Union Terrorism Situation and Trend Report 2021) egy közel 120 oldalas dokumentum, amelyet az Europol évente elkészít, s amelynek célja, hogy friss adatokkal szolgáljon a terrorizmus helyzetéről és kilátásairól (ideértve úgy a dzsihadista indíttatású, mint a szélsőjobbhoz kötődő terrort is).

(ideértve a befejezett, a meghiúsult, illetve a megakadályozott cselekményeket is). Az eseteket hat uniós tagállamban tárták fel. További kettőt, a dzsihádhoz köthető esetről számoltak be a nem uniós tagállamban, Svájcban, illetve 62 incidens történt az Egyesült Királyságban. A befejezett, meghiúsult vagy leleplezett cselekményekkel egyetemben összese 449 személyt tartóztattak le a hatóságok terrorizmus gyanújával az Európai Unió területén.

A dzsihadista terrorizmus és az illegális migráció összefügg

A terror áldozatainak száma – az Európai Unió területén – 21, a sérültek száma pedig 54 fő. A halálos áldozatok közül 12 fő összesen 6 dzsihadista merényletben hunyt el, 9 fő pedig a szélsőjobboldalhoz kötődő támadásban halt meg.

A hatóságok szerint e támadások áldozatait – egyetlen kivétellel – véletlenszerűen jelölték ki. A kivételt Samuel Paty esete jelenti; a középiskolai tanárt Franciaországban, 2020 október 16-án, az utcán fejezte le egy csecsen származású dzsihadista, mert óráján a szólásszabadságot oktatva a Mohamed prófétáról szóló Charlie Hebdo-karikatúrát szemléltette. 

2020 során három uniós tagállamban 10 dzsihadista indíttatású támadást követtek el. A hat befejezett merényletben 12 ember hunyt el, 47 fő pedig megsebesült. Ehhez képest négy támadást sikeresen hiúsítottak meg Belgiumban, Franciaországban és Németországban. Ha Svájcot, az Egyesült Királyságot és az Európai Uniót együttesen vizsgáljuk, 2020 során több mint kétszer annyi dzsihadista terrortámadás történt, mint 2019-ben. Ezek a számok arra utalnak, hogy 

A dzsihadista terror jellemvonása, hogy azokat jellemzően közterületeken követik el civilek ellen. Tavaly a halálos áldozattal járó cselekmények esetében elkövetés eszköze egy esetben lőfegyver, öt esetben pedig kés volt. A hatóságok emellett gyújtogatásról és járművel okozott károkról is beszámolnak.

A dzsihadisták minden esetben 18 és 33 év közötti férfiak voltak (illetve Svájcban egy valószínűsíthetően terrorcselekményt nő követett el). A 10 dzsihadista indíttatású támadásból 4 esetben az elkövetők uniós állampolgárok voltak. 

Közülük egy esetben a tunéziai származású migráns Olaszországban szállt ki a migránscsónakból, hogy az Európai Unió területére lépjen, egy hónappal az előtt, hogy nizzai merényletét elkövette volna. A 21 éves elkövető 3 embert ölt meg a nizzai Notre-Dame-bazilikában.

A külföldön tartózkodó terrorista harcosok között sok az uniós állampolgár 

A jelentés szól arról is, hogy a 2020-ban terjedésnek induló koronavírus-világjárvány hátráltatta az úgy nevezett külföldi terrorista harcosokat (foreign terrorists fighters, FTF-ek) abban, hogy hazatérjenek európai otthonaikba. 

Ezzel együtt a spanyol hatóságok tudomására jutott, hogy ezek az FTF-ek külföldi tartózkodásuk alatt különféle, kifejezetten erre a célra létrejött nemzetközi pénzügyi hálózatokon keresztül pénzt kapnak arra, hogy hazatérjenek az öreg kontinensre. Ezek a harcosok jellemzően az Iszlám Államhoz, vagyis az ISIS-hez kötődnek. A spanyol hatóságok az ország eltérő pontjain több embert is elfogtak azzal a gyanúval, hogy az érintettek az említett hálózathoz kötődnek.

A legtöbb ilyen harcos Franciaországból indul útnak; a hatóságok 1.451 FTF-et tartanak nyilván (francia állampolgárok és Franciaországból útnak induló külföldiek is idetartoznak). Németország több mint 1070 FTF-ről tud, akiknek fele bizonyíthatóan az ISIS-hez illetve az Al-Kaida terrorszervezethez csatlakozott valamilyen formában. A kiutazottak több mint a fele német állampolgársággal rendelkezik. Egyebek mellett Hollandia, Ausztria és Belgium is tud hasonló esetekről.

A tagállamok aggódnak

Hollandia még annak ellenére is kiemelten tart a hazatérő terroristák jelentette veszélytől, hogy ezek közül időközben sokan kiábrándultak az ISIS-ből, és már nem tartják magukat dzsihadista mozgalmároknak. Az északi államok közül Finnország és Dánia is jelentette, hogy a jelenség összetett problémát jelent a jövőre nézve.

míg a dánok a radikalizációt és a terrorista propaganda révén történő érzékenyítést nevezte meg a fő aggályok között. Portugália osztja a finnek álláspontját: úgy véli, hogy komoly problémát jelenthet a külföldön tartózkodó FTF-ek (és családtagjaik) repatriálása.

Olaszország rámutatott az ISIS azon képességére, hogy Európában szervezzen terrorakciókat, s hogy harcosait „feladattal” lássa el a továbbiakra nézve is. Aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy számos dzsihadista érkezik a közép-mediterrán migrációs útvonalon keresztül is, kiemelve, hogy két franciaországi terrortámadást is olyan személy követett el tavaly, aki Olaszországon keresztül érkezett Európába. 

Kép: Benoit PEYRUCQ / AFP

Dobozi Gergely