Szigorítás jöhet Till Tamás gyilkosa miatt
Még börtönben kerülhet a panaszkodó elkövető – ha nem is emberölésért.
Az Európai Bizottságnak kétségei támadtak és mélyrehatóan vizsgálni készül azt, hogy Románia az uniós joggal összeférhető módon támogatja-e nemzeti légitársaságát, a TAROM-ot.
Vizsgálni kezdte az Európai Bizottság, hogy Románia jogellenesen juttatott-e állami támogatást az ország legnagyobb légitársasága, a TAROM részére. Az ügy hátterében az áll, hogy az Európai Bizottság még 2020 februárjában hagyta jóvá, hogy a TAROM, amely egyúttal Románia nemzeti légitársasága közel 37 millió eurós (mai árfolyamon valamivel több mint 13 milliárd forint értékű) támogatást kapjon megmentési támogatás címén az államtól.
A vizsgálódás azt követően indult, hogy Románia idén május végén tájékoztatta az Európai Bizottságot a légitársaság átstrukturálásának részleteiről.
Eszerint ez a 37 millió euró körüli támogatás
Ezzel kapcsolatban egy kiszivárgott átszervezési tervre hivatkozva írta meg a Krónika online még idén februárban, hogy az átszervezés keretében a TAROM alkalmazottai csaknem felétől válhat meg (a vállalat a jelenlegi közel 1.500 fős személyzetéből 700 főtől válna meg). A cég ezen felül bércsökkentést is végrehajtott.
Megmentési és szerkezetátalakítási célú támogatást egyébként az uniós jog lehetővé tesz a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez, illetve a működés helyreállításához. Ehhez az szükséges, hogy az állami támogatás ideje és terjedelme korlátozott legyen, illetve igazolni kell azt is, hogy a támogatást közcélra fordítják.
A megmentési támogatást legfeljebb hat hónapra folyósítják, amelynek elegendőnek kell lennie arra, hogy a társaság vészhelyzeti tervet dolgozzon ki a továbbműködtetésre vonatkozóan. Igénybevételével elvileg biztosítható, hogy a cég fél éven keresztül képes fenntartani üzleti tevékenységét.
A megmentési támogatás az állami támogatásoknak egyik leginkább versenytorzító formája. Ha ugyanis a szabad piac ideális működését vesszük alapul, akkor a kevésbé hatékony vállalkozásoknak szükségszerűen ki kell lépniük a piacról - a piac törvényszerűségei miatt ugyanis a hatékony és fejlett cégek a kevésbé hatékony vállalkozások rovására növekednek. Az ilyen és ehhez hasonló állami támogatások azonban e folyamatokba történő, azokat lassító beavatkozásnak tekinthetők. Mégis, ha a megmentési támogatás eredményeképpen a vállalkozás életképesnek bizonyul, a versenyben továbbra is részt vehet.
Megmentési támogatásnak hitelgarancia, illetve hitel formájában nyújtott ideiglenes likviditási támogatásból kell állnia. Ezen felül, fő szabály szerint az első részletnek a kedvezményezett részére történő folyósításától számított legfeljebb hat hónapon belül minden hitelt vissza kell fizetni, és minden garanciának meg kell szűnnie.
Az Európai Bizottságnak azonban kétségei támadtak azt illetően, hogy Románia megmentési támogatása megfelel a vonatkozó iránymutatás feltételinek,
vagyis, hogy a támogatás képes-e biztosítani a TAROM hosszú távú működését anélkül, hogy további állami támogatások folyósítására lenne szükség.
A Bizottság mérlegeli továbbá, hogy a TAROM maga megtesz-e mindent annak érdekében, hogy a piaci működése biztosított maradjon, valamint, hogy működési szerkezetéből nem következik-e az, hogy a menedzsment folytatólagos állami támogatásokra számít. Ellenkező esetben ugyanis a TAROM részére juttatott támogatások piactorzító hatásúak lehetnek.
Noha a TAROM megmentése már évek óta esedékes, s Románia is az elmúlt évek mélyrepülésére hivatkozva támogatná a légitársaságot, a Precedens még április elején írt arról, hogy a koronavírus-világjárvány következtében Európa-szerte számos jelentős légitársaság is állami támogatást vett igénybe.
De a Lufthansa is jelentős állami támogatásokból igyekszik kilábalni a válságból, amelyet például az Európa legnagyobb légitársaságának számító Ryanair nem igazán néz jó szemmel. A diszkont légitársaság az Air France-ügy kapcsán azt követelte az Európai Bizottságtól, hogy tiltsa el a francia kormányt az Air France-t célzó állami támogatásoktól.
A Lufthansa kapcsán pedig a Ryanair-vezér a következőket jelentette ki:
„Úgy vélem, társaságunk részletesen nyomon követi majd a Lufthansa visszaerősödését, s ahol a légitársaság réseket hagy, az számunka lehetőségekkel kecsegtet a további növekedésre nézve – legyen szó Frankfurtról, vagy egyéb német repterekről.” - nyilatkozott Michael O’Leary még márciusban.
A Ryanair vezére egyébként igen lesújtóan nyilatkozott a neves német légitársaság stratégiáját illetően.
„Az állami támogatások a Lufthansa tevékenysége nyomán futottak fel a koronavírus-járvány ideje alatt. A légitársaság részeges nagybácsi módjára sasszézik Európa-szerte, felszipkázva az állami támogatásokat nemcsak a német, de az osztrák, a svájci és a brüsszeli kormányoktól is. Nincs olyan kormány, ahol a Lufthansa nem jelentkezett volna be állami támogatásért (…).” - kritizálta a Ryanair-vezér versenytársa magatartását.
Kép: Creative Touch Imaging Ltd / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Dobozi Gergely