Hevesen támadja a görög baloldal a görög munkajogi reformot

A görög parlament szerdán, 158 igen, 142 nem ellenében fogadta el azt a módosítást, amely átszabná a görögországi munkaviszonyok természetét. A görög miniszterelnök, Kyriakos Mitsotakis által „gyökeresen növekedéspárti” reformok „gyorsított tempóban” állítanák rá Görögországot az európai sztenderdek átvételére, egyúttal átláthatóságot is hozna a munka világába.

Először a 2008-as világgazdasági, majd az azt követő államadósság-válság a görög gazdaságot kiemelten sújtotta. A gazdaság kibocsátása 21 százalékkal csökkent a 2010-2013 közötti időszakban. Ennek következtében a munkanélküliség az országban a 2010-es 12.7 százalékról 2013-ra 27.5 százalékra növekedett, amely az ország teljes lakosságából 1.3 millió főt érintett. 

A problémát nem pusztán a külső tényezők, hanem a görög munkaerőpiac strukturális problémái is okozták. Emiatt több reformot is végrehajtottak az elmúlt 10 év során: a munkaerő költségeinek csökkentését, a versenyképesség növelését és a cégek válságállóságát kívánták növelni. Ez általában a munkavállalók rovására történt: az Európai Központi Bank egy korábbi elemzése rámutat, hogy például a munkabér-tárgyalások egyre decentralizáltabbá váltak, mint ahogy a munkavállalóknak is sokkal könnyebben mondhattak fel 

A London School of Economics tavaly októberi elemzése rámutatott, hogy a fentebb vázolt reformok például az alternatív munkavégzési formák népszerűsítésével valóban rugalmasabbá tették a munkaerőpiacot, egyúttal csökkentették a munkanélküliség növekedését, s valamelyest a munkáltatók alkalmazási kedve is nőtt. Ezzel együtt azonban a munkavállalók érdekei jelentősen csorbultak, a munkaidő hosszabbodott, és a társadalmi egyenlőtlenség is növekedett (némi pozitív változást a 2014-es reform azonban hozott).

A mostani reformjavaslatból az derül ki, hogy

A kormány mostani kommunikációja szerint a reform még rugalmasabbá teszi a munkaidőt, megteremti a távmunka kereteit, megreformálja a gyermekneveléshez igénybe vehető szülői szabadságok rendszerét, egyúttal a munkahelyi szexuális zaklatás elleni fellépést is hatékonyabbá teszi.

A legnagyobb problémát a kritikusok szerint az jelenti, hogy

A jogalkotó ígérete ezzel kapcsolatban az, hogy összességében ez más napokon kevesebb munkaórát jelentene. A dolgozók ugyanakkor attól tartanak, hogy innentől kezdve a 10 órás munkaidő lesz az új norma, amely ráadásul az ötnapos munkahét végét is jelentheti.

A törvény vitatott passzusai közé tartozik az is, hogy bevezetné a „digitális munkaidő-igazolványt”, amely lehetővé tenné a munkavállaló előrehaladásának valós idejű követését; úgyszintén problémásnak tartják a görög dolgozók azt is, hogy a túlórára vonatkozó éves munkaidőkeret 150 órára növekedne.

Az új törvény kötelezné a szakszervezeteket arra is, hogy sztrájk idején is biztosítsák az alapvető szolgáltatásokat, és jogi felelősségre vonástól tarthatnának azok, akiknek sztrájkja miatt a munkáltatót kár érte. Ez

A szavazást követően országszerte sztrájkok törtek ki: nem indultak el a turistákat a szigetekre szállító komphajók, leállt a fővárosi tömegközlekedés. Athénban 7-9 ezer ember gyűlt össze.

A kormány ellenzéke szerint az új rendszer a munkahelyeket „dzsungellé” varázsolja amelyben a munkavállaló „teljes mértékben védtelen”. Aléxisz Cíprasz szerint a reform valójában a középkorba való visszatérésnek számít, egyúttal azt jelenti, hogy az ember ugyanannyi pénzért többet fog dolgozni, miközben a biztonságot jelentő garanciák lényegesen csorbulnak.

Az ellenzék szerint a fentiek miatt

A The Guardian emlékeztet arra, hogy a görög nemzet híres arról, hogy előszeretettel fordul a munkabeszüntetés eszközéhez, illetve a demonstráció egyéb formáihoz, éppen ezért nem látható előre, hogy a mostani reform egyáltalán végrehajtható-e.

Az országban ugyanis a hivatalos statisztikák szerint is 15 százalék körüli a munkanélküliség; a koronavírus-világjárvány pedig ezt a számot 20 százalék köré tolhatta, amelyből arra lehet következtetni, hogy egy ilyen környezetben egy ilyen tartalmú reform végrehajtása tényleges akadályokba ütközhet.

Kép: Louisa GOULIAMAKI / AFP

Dobozi Gergely