A Bundestag megkerülésével szüneteltette volna a görögök eurózóna-tagságát a német kormány

Múlt heti határozatában a német alkotmánybíróság kimondta: a szövetségi kormány a saját szakállára tárgyalt Németország nevében 2015-ben Görögország és az eurózóna viszonyáról.

2015-ben az uniópártok és a szociáldemokraták által vezetett szövetségi kormány

– határozott az alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht, BverfG) múlt a német Zöldek szövetségi parlamenti frakciójának beadványa nyomán.

A május végén közzétett dokumentum tanúsága szerint Merkel-adminisztráció ezzel az alkotmányba ütközően megsértette a Bundestag jogát arra vonatkozóan, hogy kellő időben és részletességgel értesüljön Németország költségvetési stabilitását közvetlenül és jelentősen érintő változásokról.

„A tárgyalások Görögország részére az Európai Stabilitási Mechanizmus alapján juttatandó több tíz milliárd eurónyi többlettámogatásról szóltak; e juttatás pedig közvetlenül érintette a Bundestag költségvetési hatásköreit és felelősségét. Ezek pedig a demokrácia alapvetéseinek elengedhetetlen elemei.”

- áll a határozatban.

Ahogy az fentebb is áll, a probléma még 2015-re nyúlik vissza, amikor az eurózóna pénzügyminiszterei a válságos görög államadósság kérdéséről tárgyaltak. A testület 2015 júliusában ülésezett, a CDU-s vezetésű szövetségi pénzügyminisztérium pedig ezt megelőzően, június végén arról tájékoztatta a Bundestagot, hogy Görögország reformok nélkül nem maradhat az eurózóna tagja. 

A Szövetségi Pénzügyminisztérium ekkor egy munkadokumentumban a görög reformjavaslatokat elégtelennek nyilvánította és visszautasította, megoldási javaslatként pedig azzal állt elő, hogy Görögország időlegesen szüneteltesse eurózónabeli tagságát. Ez az egyébként a hivatalos német álláspontot is tartalmazó dokumentum a júliusi csúcs előtt eljutott az Eurócsoport vezetőihez, illetve egyéb vezető uniós tisztviselőkhöz is – a Bundestaghoz azonban csak a csúcstalálkozó után.

A szövetségi alkotmánybíróság most azt mondta ki, hogy a kormány túl későn hozta ezeket a tényeket a német parlament tudomására, a dokumentációt ugyanis

A Bundesverfassungsgericht kiemelte: a parlamentek közreműködési joga az integrációval kapcsolatos kérdésekben kiemelt szerepet kap. Nem maradhat hát ki a népszuverenitással felruházott Bundestag a döntéshozatali sorból, pláne nem annak tükrében, hogy a kormány – a végrehajtó hatalom – egyébként átlagon felüli befolyással rendelkezik az uniós integrációs folyamatokban.

A határozathoz vezető indítványt benyújtó Zöldek elégedettséggel fogadták a német alkotmánybíróság döntését. A párt politikusai, Manuel Sarazzin és Sven-Christian Kindler nyilatkozatban foglaltak állást, miszerint

Éppen ezért az alkotmánybíróság határozatát a demokrácia győzelmeként értékelik, és örömüket fejezték ki amiatt, hogy képesek voltak megvédeni a tájékoztatáshoz és a részvételi demokráciához fűződő jogokat a szövetségi kormány titkolózó magatartásával szemben.

Florian Toncar, a szabaddemokraták (FDP) politikusa úgy véli, hogy „riasztó az, hogy a jelenlegi szövetségi kormányt időről időre fel kell szólítani arra, hogy tartsa meg az alkotmányos alapvetéseket, s hogy olyan egyértelmű követelményeket figyelembe vegyen, mint a Bundestag korai és teljes körű tájékoztatása.”

A kormányzat részéről Steffen Seibert azt nyilatkozta, hogy a kormány alaposan megvizsgálja az alkotmánybíróság döntését, ezt követően pedig döntést hoz arról, hogy milyen következtetéseket kell levonnia az alkotmánybírósági határozat kapcsán.

Kép: KAY NIETFELD / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP

Dobozi Gergely