Konkrétumokról tárgyal az EU Bidennel a klímacsúcson

Legalább 55 százalékos szén-dioxid-csökkentési törekvések 2030-ig, amely opcionálisan akár 57 százalékra is felkúszhat – többek között ez az ajánlat kerülhet hamarosan Joe Biden amerikai elnök asztalára az Európai Unió részéről a küszöbön álló klímacsúcs alkalmával. Biden maga is vállalásokkal készül: tekintettel arra, hogy

az EU tekintélyes mértékű klímacélokra számít az amerikai oldalon is.

Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke még március 26-án invitálta a világ vezetőit az eseményre, amelynek keretében többek között arra lehet számítani, hogy a fő kibocsátok lényeges és szemmel jól látható vállalásokat tesznek a klímavédelem érdekében.

Az az EU részéről az Európai Parlament képviselői tegnap jutottak dűlőre a részleteket illetően. Ez a konszenzus később „jogerőre” is emelkedhet:

Amint az fentebb is áll, a 2030-ig meghatározott klímacél az 1990-es bázisévhez képest legalább 55 százalék (a korábbi 40 százalékhoz képest). Az EU vállalásai nemcsak az újonnan kibocsátandó üvegházhatású gázokat, hanem a már a légkörben lévő mennyiséget is tekintetbe veszi. Ezt követik később a 2040-re vonatkozó vállalások, amelyeket a Párizsi Egyezmény részletesebb áttekintését követően prezentál az Európai Bizottság.

„Épp ideje volt ennek a konszenzusnak, ugyanis Európának is meg kell mutatnia saját helyiértékét azon pozitív intézkedések körében, amelyek Kínának és az Egyesült Államoknak tulajdoníthatók.” - kommentálta a konszenzust Peter Liese, az Európai Néppárt kereszténydemokrata tárgyalója.

Ahogy arra az APnews is rámutat, a jelenlegi megállapodás egyelőre feltételes; ezt még többek között az Európai Unió tagállamainak is jóvá kell hagyniuk.

A portál úgy tudja, hogy az Európai Unió e tekintetben nem a „másodhegedűs” szerepet vállalja magára. Az uniós politikusok ugyanis a mostani vállalásokkal a későbbi tárgyalások ütemét akarják meghatározni, követendő példaként járva elől a klímasemlegesség felé vezető úton. Megjegyzendő, hogy Washington és Brüsszel is klímasemlegességre pályázik az évszázad közepére; ez szükséges ugyanis ahhoz, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedésének üteme 2100-ra se haladja meg a 2 °C-ot  (a Párizsi Egyezmény jóllehet 1.5 °C-ban határozza meg a maximumot).

A Bloomberg elemzői is üdvözlik a fejleményeket, jóllehet

Rámutatnak, hogy az Európai Unió 250 milliárd euró keretösszegű kölcsönök révén ösztönözné a klímacélok megvalósulását zöld kötvények útján – csakhogy ebből egyelőre kimaradnak az olyan, jelenleg is vitatott ágazatok, mint például a földgáz vagy a nukleáris energia. 

Rámutatnak, hogy a fa elégetéséből származó energia kérdése szintén megosztó, erős ugyanis például a norvég lobbi arra vonatkozóan, hogy ez az energiaforrás is „fehérlistás”, vagyis engedélyezett legyen. Ez a lehetőség azonban az ipari méretű erdőirtásoknak továbbra is teret engedhet. Emlékeztetnek arra is, hogy a fentiek különösen az olyan országoknak okoz problémát, mint Németország és Lengyelország, amelyek épp most állnának át a széntüzelésű technológiákról a gázra, ehhez azonban a gáz elfogadtatása is szükséges.

Hasonló cipőben járnak a nukleáris energia elfogadtatásában érdekelt országok, így Magyarország és Franciaország is. Idén márciusi hír, hogy hét európai vezető, köztük a magyar miniszterelnök és a francia államfő, Emmanuel Macron közösen kérik az Európai Bizottságot, hogy hagyjon fel a nukleáris energia politikai démonizálásával, s foglalja bele az EU zöld finanszírozási dokumentumába azt.

Kép: Pixabay

Dobozi Gergely