Békén hagyhatja a cseh miniszterelnököt az Európai Bizottság

Jóllehet az Európai Bizottság múlt pénteki átvilágítási jelentésében feltárta, hogy Andrej Babiš cseh kormányfő gazdasági illetőségei összeférhetetlenek politikai pozíciójával, továbbá, hogy e vonatkozásban Babiš jogosulatlanul jutott vagyoni előnyhöz, nincs mit visszafizetni az Európai Unió részére.

Az Európai Bizottság szóvivőjétől a Politico megtudta, hogy a cseh hatóságok soha nem kértek uniós pénzt az Európai Bizottságtól közvetlenül azon illetőségek vonatkozásában, amelyekben a cseh kormányfőnek részesedései vannak. Éppen ezért – mutatott rá a szóvivő –

Az Európai Bizottság ugyanakkor elvárja a cégtől és a kormányfőtől, hogy azokat a pénzeket, amelyeket az cseh állam fizetett ezeknek a cégeknek, azokat fizesse vissza az állam részére.

Nem teljesen világos, pontosan mennyi pénzről is van szó: az Európai Néppárt cseh képviselője 6.3 millió euróról beszél, miközben sajtóértesülésekből arra lehet következtetni, hogy 11 millió euró (mai árfolyamon átszámítva közel 4 milliárd forint) illeti a központi költségvetést. A cseh ellenzék még ennél is több pénzről, 20 milliárd koronáról (nagyjából 270 milliárd forintról) beszél. 

Az Európai Bizottság még múlt héten, április 23-án tette közzé a fentiekről szóló audit jelentést, amely 2 és fél éves vizsgálódásokat követően összeférhetetlenséget tárt fel Babiš politikai és gazdasági profilja között. Brüsszel a Transparency International prágai fiókjának indítványára kezdett vizsgálódni, fő érvük pedig az volt, hogy Babis cége – az Agrofert – vagyonkezelő alapjainak irányítóit a politikus nevezhette ki és válthatta le. Ezeket az összeférhetetlenségre vonatkozó vádakat egyébként Andrej Babiš tagadja. Leszögezi:

Az Agrofert honlapján szereplő, erről szóló 2018-as közlemény részlete így szól:

„A Transparency International a mai napon a következőt tette közzé a honlapján: »Andrej Babiš, a Cseh Köztársaság miniszterelnöke az Agrofert a.s. ellenőrzést gyakorló jogalanya [gyakorlatilag meghatározó befolyással bír a cég felett].« A Transparency International ezzel pontatlan és téves információt közölt, amely két jogi szakkifejezés szándékos felcserélésének az eredménye. Andrej Babiš urat a szlovák cégjegyzék mint az Agrofert vállalat szlovákiai illetőségeinek »tényleges tulajdonosaként« tünteti fel. (…) Babiš urat a nyilvántartás azért tünteti fel tényleges tulajdonosként, mert ő a vagyonkezelő alap alapítója, amelynek eredményeképpen [Babiš] egyszerre rendelkezik Agrofert részvényekkel, miközben a vagyoni előnyök kedvezményezettje is egyben. (…) Andrej Babiš sem a Cseh Köztársaságban, sem pedig a Szlovák Köztársaságban nem bír meghatározó befolyással a cég felett.”

A cseh politikus a kezdetektől fogva abszurdnak és politikai boszorkányüldözésnek nevezte a vizsgálatot. Szerinte Brüsszel célja ezzel az volt, hogy eltávolítsa őt a politikából. Kijelentette: az Agrofert ügyében a cseh bíróságok jogosultak dönteni, Brüsszelnek nincs felhatalmazása arra, hogy őt felelősségre vonja. 

Az, hogy Brüsszel most úgy véli, hogy az Agrofert nem tartozik az Európai Uniónak,

Az Euractiv ugyanis még április közepén írt arról, hogy a cseh parlament alsóháza is jóváhagyta a Szenátus (felsőház) azon javaslatát, hogy az élelmiszer-minőségi törvény mégse részesítse kedvezőbb elbánásban a cseh termékeket. Ennek hátterében az Euractiv találgatásai szerint az állhatott, hogy a lépéssel Csehország az Európai Unióval való újabb összecsapást kívánta elkerülni.

Ennek eredményeképpen a vonatkozó törvényjavaslatból már nem szerepel az a kvótarendelkezés, amely eredetileg a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű boltok számára előírta volna azt, hogy az élelmiszer-kínálat legalább 55 százalékát helyben termelt, illetve előállított zöldségek, gyümölcsök, tej- és húsipari termékek adják. A kvóta 2028-tól kezdve legalább 73 százalékra emelkedett volna.

Fotó: Olivier Matthys / POOL / AFP

Dobozi Gergely