Megszólaltak az ukránok: kiderült, meddig bírjak feltartóztatni az oroszokat Amerika segítsége nélkül
Zelenszkij elismerte, hogy továbbra is Donyeck megyében a legforróbb a helyzet.
Amennyiben a Szuperligával kapcsolatos elképzelések megvalósulnak, úgy ezek a fejlemények a globalista trendek erősödését jelezhetik – érvel egy a futball iránt érdeklődő olasz szerző.
Eddig sem voltak kétségek afelől, hogy a futball és a politika kéz a kézben jár. Nincs ez másképp a Szuperligával kapcsolatban sem. Párhuzamot lát ugyanis az „egyre szorosabb Unió” („ever closer Union”) koncepciója és ha hamvába halni készülő Európai Szuperliga elképzelései között egy olasz szerző.
Alessandro Aleotti egy olasz hírportál, a Linkiesta felületén osztotta meg elképzeléseit arra vonatkozóan, hogy szerinte az egyébként is internacionalista logika mentén rendeződő futballtornák most még távolabb kerülhetnek a nemzeti dimenziótól.
Lelki szemei előtt egyfajta trend körvonalazódik ugyanis: rámutat, hogy nem is olyan régen, a futballt még tisztán a sport szeretete határozta meg, a játékosok pedig jellemzően egyetlen klub kötelékében építették karrierjüket; a szurkolók pedig az autentikus futball-élményért stadionokba látogattak.
Ezt váltotta fel fokozatosan Aleotti szerint az a menedzserszemlélet, amelynek eredményeképpen ma mindent a pénz és a piacképesség határoz meg. Ma milliók lehetnek részesei a futballnak úgy, hogy életükben nem jártak soha stadionban, a játékosok pedig akár szezonról szezonra más ligákhoz, klubokhoz igazolnak.
Aleotti úgy látja, hogy idő kérdése, hogy ez a fajta piaci szemléletmód teljes mértékben átvegye az irányítást a futballvilág felett, amelynek betetőzését az olyan törekvések megjelenése jelentheti, mint amilyen a Szuperliga is.
Ebben a koncepcióban pedig nincs helye a nemzeti szemléletmódnak. A Szuperliga ugyanis a nemzeti ligáktól – illetve az azokon alapuló Bajnokok Ligájától is – elválva, csupán a topcsapatok versengéséről szól.
„Mi ez, ha nem az »Európaizmus« diadala a szuverenitás felett?”
- teszi fel a kérdést a szerző, elvontabb jelentéstartalmat tulajdonítva a Szuperliga fejleményeinek, attól tartva, hogy a Szuperliga végleg elveheti a fókuszt a nemzeti ligáktól. A Szuperliga megalakításának fő kérdése ugyanis szerinte a labdarúgás dimenziójával kapcsolatos: európai szinten mindenki nyer, míg az egyes nemzetek ligái radikálisan veszítenek jelentőségükből és erőforrásaikból.
Úgy véli, hogy a Szuperliga annak az európaisági folyamatnak a része, amely végül ahhoz vezethet, hogy a nemzetek feletti dimenziót természetesnek érezzük; ezt azonban szerinte nemcsak az európai politika és bürokrácia szintjén, hanem a focin keresztül is érzékelni lehet.
Időközben úgy látszik, hogy Alessandro Aleotti okfejtése most a teória szintjén marad, ugyanis röviddel cikkének publikálását követően kiderült: az angol liga összes Szuperliga-aspiránsa (lényegében szervezője) visszalépett a törekvésektől: a Manchester City, a Chelsea, az Arsenal, a Liverpool, a Manchester United és a Tottenham is visszakozott korábbi szándékaitól.
Az olasz ligából pedig az Internazionale és az AC Milan lépett vissza, így már csak a Juventus, a Real Madrid, a Barcelona és az Atletico Madrid tart ki, akik szerint az európai futball status quóját meg kell változtatni.
Fotó: Oli SCARFF / AFP
Szemlézte: Dobozi Gergely