Egyre több politikus látja úgy, hogy a tűzzel játszik Magyar Péter
A baloldali politikus továbbra is álhírt terjeszt hazánkról, aminek beláthatatlan következményei lehetnek.
A Luther által a maga javára fordított technológia természetesen az írott sajtó volt.
„(…)
A reformációt egy medréből kiszökött Twitter-csetepatéhoz hasonlítani nyilvánvalóan anakronisztikusan hatna; azonban nem teljesen.
(…)
Amikor 1517-ben egy korábban ismeretlen teológus professzor Wittenbergben 95 pontjával az egyház doktrínáit a megváltásról vitára bocsátotta, e 95 érv vírusszerű terjedésbe kezdett a társadalmon belül.
„Pusztán irigy szerzetesek civakodása” – kommentálta a pápa a zavaros eseményeket, akinek hozzáállását ily módon nagy mértékben tükrözi az az attitűd, amellyel számos politikus a Twitterhez viszonyult még 2010-ben.
Nem telt sok időbe azonban, hogy a helyzet eszkalálódjon. Hamar kiderült, hogy Luther géniuszi érzékkel kezeli azt a fajta nyilvánosságot, amellyel Európának korábban soha nem volt dolga. Négy évvel később a 95 pont kifüggesztését követően nevét egész Németország megismerhette, hírneve pedig a határokon is átjutott.
(…)
Hogyan volt erre képes? „Luther kommunikációja többszintű volt: egyszerre vitatkozott tudósokkal, prédikált a pulpitusról, németül írt és üzeneteit német himnuszok és énekek útján továbbította a nép felé” – méltat Diarmaid McCulloch. Hogy egy metaforával éljünk: Luther egy digitális teológus, aki nehézkesen analóg ellenfelekkel nézett szembe. A Luther által a maga javára fordított technológia természetesen az írott sajtó volt.
Luther előtt senki sem vette észre ez ebben rejlő potenciált, mint ahogy a technológiát sem hasznosította senki ilyen földrengető eredménnyel. 95 pontjának társadalmi hatása kritikus mértékben függött attól az elszántságtól, amelyet annak kapcsán érzett, hogy gondolatait a lehető legszélesebb eléréssel terjessze.
(…)
Megrázó eredmény, hogy a wormsi birodalmi gyűlést követő egy évtized leforgása alatt a német nyelven írt pamfleteknek több mint az egyötöde Luther tollából származott. Tanulmányainak, értekezéseinek hatását a mémek tovább növelték. Luthert rendszeresen prófétaként, hősként, szentnek ábrázolták, miközben ellenfeleit állatokként, démonokként (…) mutatták be.
A világ ezt megelőzően soha nem szembesült ekkora léptékű trollkodással. Luther csodálói ezeket a képi ábrázolásokat oly módon hasznosították, hogy azok történelmi hatása messzemenő legyen. Carlos Eire szavaival élve, ezek a követők találták fel a szatirikus képregény műfaját.
(…)
Luther kétszer jelent meg a császár színe előtt, és mindkét alkalommal arra szólították őt fel, hogy vonja vissza az írásait – ő ezt mindannyiszor vissza is utasította. A tiltakozás e heves formája még a császárt is zavarba ejtette.
(…)
Karrierje során Luther az aforizmák és a kirohanások géniuaszként, az álhírek visszautasítója és terjesztőjeként (…) sikeresen alkalmazta azokat a készségeket, amelyek ma bárkit alkalmassá tesznek arra, hogy beragyogja a közösségi médiát.
Mégis, itt a Nyugaton, néhányunk számára, akik ma a Facebookot vagy a Twittert használják, Luther összes erénye közül a legtanulságosabbnak mindenekelőtt Luther azon készsége hathat, hogy akár az élete árán is hű maradjon saját lelkiismeretéhez."