A német fővárosban baloldali kezdeményezésre 35 százalékos kvótát vezetnének be közigazgatásban, hogy a migrációs hattérrel rendelkező munkavállalók helye is biztosított legyen. Az ötlet azonban nemcsak a politikai pártok közötti törésvonalakról rántotta le a leplet, hanem szakmai körökben is komoly ellenállásba ütközött.
Elke Breitenbach, a berlini integrációért, munka- és szociális ügyekért felelős baloldali szenátor tartományi szinten a migrációs hátterű személyek foglalkoztatását érintő 35 százalékos kvóta bevezetését szeretné elérni a közigazgatásban. A tervről a Baloldali Párt politikusa először egy újságnak nyilatkozott, kijelentései azonban a politikai térben is nagy visszhangot kaptak.
A Baloldali Párt koalíciós partnere,
Mindezt úgy, hogy az SPD-frakció még nem is döntött a kvótáról. Raed Saleh, az SPD tartományi elnöke és frakcióvezetője úgy nyilatkozott, hogy alaposan meg fogják fontolni az indítványt, amint a szenátustól már egy egyeztetett javaslat kerül eléjük. Ugyanakkor a párt soraiból olyan kritikák is elhangzottak a szenátorral szemben, hogy a követelésekkel csak politikai helyzetét szeretné javítani. A szenátus ugyanis az új részvételi és integrációs törvény belső vitáinak eredményeképpen arról egyezett meg, hogy az nem fog kvótát tartalmazni, csak kijelölt cél fog benne szerepelni.
A zöldpárti Bettina Jarasch elismerően beszélt az indítványról, ami véleménye szerint egy helyes célkitűzés és megfelelő mértékű kezdeményezés. Ugyanakkor kritikával illette az SPD-t, mondván, hogy az a politikai formáció, amely ezt a gyengített célszámot is elutasítja, annak a társadalomról alkotott képe idejétmúlt és megreformálásra szorul. Breitenbach reakciójában a R2G koalíciós szerződésben foglaltakat emelte ki, mely célként tartalmazza a törvény átdolgozását.
A Német Szabaddemokrata Párt (FDP) politikusa, Sebastian Czaja tiszteletreméltónak tartja a célkitűzést, de szerinte ez még nem szentesít minden eszközt. A kvóta ugyanis, amivel egyes csoportok előnyben részesítését szabályozzák, csak tüneti kezelést jelent. Kai Wegner kereszténdemokrata képviselő szerint is helytelen az integrációért felelős szenátor által javasolt út, és kitért arra is, hogy Franziska Giffey (SPD) szövetségi családügyi miniszter is elutasította a közigazgatásban a migrációs kvótát. A radikális jobboldali AfD pedig egyenes alkotmányellenesnek minősítette a kezdeményezést.
A rendőrök érdekvédelmi szövetsége (Berufsverband), valamint a köztisztviselők érdekvédelmi szervezete (Beamtenbund) is alkotmányjogi kételyeket fogalmazott meg. Előbbi külön kifejezte, hogy náluk nem ritkaság a migrációs hátterű vezető. A kvóta bevezetése azonban ellenkező hatást érhet el, hiszen úgy tűnhet, hogy az érintettek nem saját erőből kerültek a pozícióba. A Breitenbach szenátor által felvázolt kvótarendszerrel szembeni ellenállas tehát nemcsak a politikai pártok, hanem a szakmai körökben is jelentősnek mondható, ami így a megvalósíthatóságát is kérdésessé teszi.
Gergi-Horgos Mátyás
A német Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK) alelnöke, René Funk szerint minden német háztartásnak fel kell készülnie az elhúzódó áramkimaradásokra és más vészhelyzetekre.
Orbán még mindig nem azt teszi, amit elvárnának tőle a németek.
Kettészakadt Európáról ír a La Repubblica, alig győzik negatív jelzővel.
Nincsen stabil kormányzás Európa két vezető országában.
A német CDU EP-képviselője szerint meg kell akadályozni, hogy Trump szemében a magyar miniszterelnök legyen „Mr. Európa”.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
