Az agyimplantátumok fejtörői: félhet a jog Elon Musktól?

"Naponta röppennek fel hírek újabb és újabb tudományos vívmányokról, melyek a megfelelő kezekben életmentő segítséget, ellenkező esetben civilizációs veszélyt jelentenek. A legaktuálisabb példák között említhető a Neuralink, egy Elon Musk nevével fémjelzett, fejlesztés alatt álló agyimplantátum. Az etikai dilemmák ellenére kétségtelen, hogy minden új innovációval az emberiség egyre ismeretlenebb vizekre evez. Ha pedig már olyan sokat eveztünk, hogy a partot nem is látjuk, a jognak is alkalmazkodnia kell az új életviszonyokhoz.

(...)

Az agyimplantátumok még nem érték el evolúciójuk csúcsát, de már egyértelműen látszik a bennük rejlő potenciál. Elon Musk, vagyis egyebek mellett a SpaceX és Tesla szellemi atyjának találmánya, a Neuralink a legfrisebb példa a BCI technológia határainak feszegetésére. Az eddigi BCI készülékekhez képest a Neuralink, sikeres kivitelezése esetén, egyfelől az agyi aktivitást mérő elektródák számának megugrása miatt sokkal pontosabb, másfelől, példa nélküli módon a mindennapi használatra is alkalmas lenne. Ennek megfelelően a merész orvosi célkitűzéseken túl, a tervek szerint lehetővé tenné például a telefonunk gondolattal való irányítását, vagy azt is, hogy zenehallgatáskor a „fejünkben” szóljon a zene.

(...)

A személyes adatok biztonságos kezelése napjainkban sem fejfájástól mentes, ezt pedig a hétköznapi használatra alkalmas BCI technológia biztosan nem csillapítaná. Épp ellenkezőleg, annak elterjedése az információ soha nem látott típusát teremtené meg: a legintimebb személyes adatok közé többé nem a Facebook jelszavunk, hanem agyi folyamataink, neurális jeleink tartoznának.

(...)

Annak hallatán például, hogy a Neuralink a felhasználójának emlékeihez is hozzáférne, így segítve feledékenységén, óhatatlanul is az adatvédelem fontossága juthat eszünkbe. Feltehető ugyanis, hogy senki nem szeretné, ha nyilvánosságra kerülne fejének tartalma – ez még akkor is meglehetősen dehumanizáló, ha az kimerül az internet összes cicás videójában. Ugyanígy nehéz lenne megszokni, ha az email fiókunk helyett újabban a fejünkbe érkeznének a társkeresésre bíztató spamek.

De nemcsak egyéni, hanem rendszerszintű kockázatokat is tartogat ez a technológia: olyan totalitárius rendszerekben, ahol a mai fapadosabb eszközök is az állampolgárok feletti kontroll megteremtését szolgálják, az agyimplantátumok a manipuláció lehetőségeinek teljesen új tárházát nyitnák meg.

(...)

Ha a gondolathoz vezető út, az agyi, pszichológiai és kognitív működés korlátozható lenne, nem tartozna az egyén abszolút szabadságainak körébe, annak meglehetősen orwelli következményei lennének.

Az Egyezmény a 6. cikkben kimondja a tisztességes eljáráshoz való jogot, amelyhez fogalmilag hozzátartozik, hogy büntetőügy vádlottja nem lehet köteles maga ellen bizonyítékot szolgáltatni.

(...)

A mérce, ami alapján megítélendő, hogy a vádlottól származó bizonyíték felhasználható-e ellene az, hogy a bizonyíték létezése független-e a vádlott akaratától.

(...)

Mindez azt jelenti, hogy amennyiben egy bizonyíték a gyanúsított akaratának köszönhetően létezik, úgy feltételezhető, hogy nem szeretné, ha az fel lenne használva ellene. Ez az értelmezés eddig kielégítő volt, azonban a BCI-kütyük esetleges elterjedése meglehetősen ingoványos talajhoz vezetne.

(...)

Ebből az következne, hogy a vádlottnak ugyan jogában áll hallgatni, de minden, amit elhallgatott, kihalászható lenne a fejéből."