A Bitcoin egy hihetetlenül mocskos üzlet

"Egyre nagyobb érdeklődéssel fordulnak az intézményi befektetők – nevezetesen „hedge fundok” (befektetési alapok) – a Bitcoin irányába. (…) A kriptovaluta árfolyama 5 ezer és 40 ezer amerikai dollár között ingadozott az elmúlt év során. (…) Értéke akár hatszámjegyű is lehet? Vagy talán hét? Vagy az is lehet, hogy fabatkát sem ér? A rejtély és a találgatások csak fokozzák az érdeklődést.

A spekulációra építő digitális aranyláz tulajdonképpen érthető a jelenlegi világjárvány kontextusában, amelyhez a könnyű pénz ígérete és a kimaradási szorongás („fear of missing out – FOMO”) csak hozzátesz. Szükséges azonban megjegyezni, hogy a Bitcoinnal való kereskedés nem virtuális oldaláról – egészen pontosan a „bányászatához” szükséges folytatólagos energiafelhasználásról – vajmi kevés szó esik. 

Ehelyett a kriptovaluta legfőképpen a zöld átállás pénznemeként él a köztudatban, amelyhez az olyan top befektetők érdeklődése kapcsolódik mint amilyen például a Tesla Inc. Is – az pedig már teljesen mindegy, hogy a Bitcoin megvásárlása valójában a legkevésbé sem teszi „zöldebbé” az aktuális befektetési portfóliót. (…)

A Bitcoin algoritmusának működtetéséhez és a tranzakciók végrehajtásához hatalmas, s egyre növekvő számítási kapacitás szükséges. Ha az egész Bitcoin-hálózat egyetlen ország lenne, annak éves karbonlábnyoma Új-Zélandéhoz lenne hasonló, ami nagyjából 37 millió tonna szén-dioxidot jelent évente. Egyetlen Bitcoin-tranzakció végrehajtása nagyjából akkora karbonlábnyomot realizál, mintha 706.765 darab hitelkártya-lehúzást hajtanánk végre egy Visa-terminálon (…).

Az energetikai becslések bizonyosan nem helyettesítik a pontos tudományos méréseket, de az energiafelhasználási trendek így is tisztán látszódnak. A Bitcoinhoz kapcsolódó éves fogyasztás ma nagyjából 77.8 terawattóra körül alakul, szemben a 2017-ben mért 9.6 terawattórányi áramfogyasztással (…). Egy (…) index szerint – Cambridge Center for Alternative Finance – ennél magasabb nagyságrendet becsül – nagyjából 108.4 terawattórányit.

A Bitcoin-bányászat gazdasági léptéke már régen túllépett egy átlagos laptop teljesítményén; ma az olyan bányászatban érdekelt cégek, mint amilyen a Marathon Patent Group Inc. is, már alkalmanként tízezres nagyságrendben vásárol fel kifejezetten erre a célra specializálódott csipeket, amelyek a kriptofarmok energiafelhasználását biztosítják.

Az egy dolog, hogy mindez mit vonna magával mondjuk Svédországban, ahol metrikus tonnánként több mint 100 euró környezetterhelési adót kell fizetni (kedvezménnyel értendő), vagy mondjuk az Európai Unió általános karbonkibocsátási szabályai vonatkozásában, ami nagyjából metrikus tonnánként 34 euró körül mozog. Ugyanakkor egy kutatás azt tárta fel, hogy a világ teljes Bitcoin-bányáaszati kapacitásának közel a fele Kína délnyugati részén koncentrálódik; itt ugyanis az energiaárak alacsonyak, környezetterhelési adót alig kell fizetni. Az energiafelhasználás forrása pedig úgy származik víz-, mint szénerőművekből. 

A Cambridge Center for Alternative Finance számításai szerint a Bitcoin-bányászathoz szükséges energiakapacitások 38 százalékát szénerőművekből nyerik.

(…)

Az olcsó energia általában járulékos költségekkel jár. Vegyük számításba például az Iránban történt áramszüneteket, amelyekért a Bitcoin-bányászokat okolják. (…) Egy a Dublin City University, a Trinity College Dublin és a Southamptoni Egyetem kutatói által publikált 2020-as tanulmány szerint a kriptovalutákkal való kereskedés minden valószínűség szerint képes befolyásolni a villamosenergia-piac és az energetikai piac árait is."