Annak ellenére, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök csütörtök este bejelentette, hogy komoly esély van arra, hogy megállapodás nélkül zárulnak majd a Brexit-tárgyalások, a Financial Times elemzése szerint némi esély azért még mutatkozik arra, hogy a felek képesek megállapodni.
Az elemzés lényege, hogy
az Európai Unió és az Egyesült Királyság jelenleg egy jogtechnikai útvesztőben bolyong,
miközben a mindkét fél számára kielégítő megoldás az lenne, ha az alapelvi szinten sikerülne kiegyezni.
Ma ugyanis a felek körüli nézeteltérés abból adódik, hogy célként lett kitűzve, hogy mind a kontinensen, mind pedig a függetlenedett szigetországon azonos kereskedelmi szabályok legyenek érvényben. Pedig – mutat rá Sam Lowe, a Centre for European Reform nevű kutatóműhely munkatársa – a megoldást az jelentené, ha a felek megelégednének annyival, hogy az Egyesült Királyságban az Európai Unióval azonos hatású szabályok legyenek érvényben.
Az Európai Unió ugyanis attól tart, hogy a közös piacon jelen lévő vállalkozások hátrányt szenvednének az Egyesült Királyság piacain (miközben a szigetország vállalkozásai élvezik a közös piac és a vámmentesség előnyeit), miközben
az Egyesült Királyságot az érintené érzékenyen, ha például környezetvédelmi vagy munkajogi szabályok terén továbbra is az Európai Unió kottája szerint kellene játszania
– a Brexit ellenére is.
Az összképet nézve ma a britek olyan feltételeket szabnak, amely alapján
az Európai Unió tarthat attól, hogy a közös piac kihívójaként egy új, közvetlenül jelen lévő agresszív versenytárs lép fel,
amely ráadásul mikroszinten élvezi azokat az előjogokat, amelyek az Európai Unió kereskedelmi jogharmonizációjából erednek.
Megjegyzendő, hogy az Egyesült Királyság ragaszkodott ahhoz, hogy az esetleges megállapodás eredményeképpen rá ne vonatkozzanak Brüsszel állami támogatásokra vonatkozó tilalmai, amelyet az Európai Unió akár hajlandó is lenne elfogadni.
„Ha az Európai Unió és az Egyesült Királyság a vállalkozások közötti valódi versenyt, s nem pedig a formális szabályozást helyeznék előtérbe, az Egyesült Királyság politikai győzelmet könyvelhetne el, miközben az Európai Uniót aggasztó legnagyobb probléma is feloldásra kerülne” – állítja Lowe. Magyarán, ha a felek az eredmény, s nem pedig az ahhoz vezető út szempontjából közelítenék meg a megállapodás sarkalatos pontjait.
Egy ilyen szemléletmódú Brexit-megállapodás nyilvánvalóan jelentős nyomást helyezne egy szükségképpen kialakítandó vitarendezési mechanizmusra, ugyanis a konkrétumok szintjén eltérő szabályozási módszerek eltérő munkajogi és környezetvédelmi joghatásokkal is járnak – ez azonban elemzők szerint is kisebb probléma annál, mint hogy a Brexit-tárgyalások esetleg megállapodás nélkül fejeződnek be.