Az Európai Bizottság elnöke interjújában elégedettségének adott hangot.
DPA International-nek adott interjújában Ursula von der Leyen bizottsági elnök „hatalmas sikerként” értékeli az extrém hosszúra nyúló brüsszeli csúcs eredményeképpen megszületett megállapodást, rögzítve, hogy a továbbiakban az Európai Parlamenttel való szoros együttműködésre lehet számítani a tárgykörben.
Az interjúban szóba került a jogállamisággal kapcsolatos kommunikációs vita is, amelynek kapcsán az elnök asszony visszautasított mindenfajta bírálatot. Arra a kérdésre, hogy tud-e bármiféle garanciát adni arra nézve, hogy az olyan országok számára, mint például hazánk is, 2021-től csökkentik a forrásokat, amennyiben a jogállamisággal kapcsolatban aggályok merülnének fel, von der Leyen így reagált:
„A Bizottság elkötelezett a jogállamiság és amellett, hogy az EU pénzügyi érdekei hatékony védelmet élvezzenek. Az Európai Tanács „zöld jelzést” adott abba az irányba, hogy az európai költségvetést a jogállamiságra tekintettel is óvjuk”.
Von der Leyen hangsúlyozta, hogy a költségvetés klímavédelemre fordítandó része 25%-ról 30%-ra került megemelésre, és a helyreállítási alap támogatásai kapcsán a Zöld Megállapodás céljai fő prioritást jelentenek. A bizottsági elnök emellett kitért arra is, hogy az Igazságos Átmenet Alap forrásait az eredeti tervhez képest megkétszerezik, és ha Lengyelország nem fogad el célkitűzéseket a 2050-ig elérendő klímasemlegességre vonatkozóan, az országra vetített Igazságos Átmenet Alapbeli támogatások megfeleződnek.
„Érthető, hogy szerteágazó érdekeket kellett közös nevezőre hozni, de ami a lényeg, hogy mindenki sikert várt a tárgyalásoktól. Ami a brüsszeli csúcson történt, az maga volt a demokrácia. Nagy pillanat volt; mindenki helytállt, mindenki küzdött.”
– szögezte le von der Leyen, hozzátéve, hogy a régió eredménye világszinten egyedülálló, s nincs még egy hely a Földön, ahol hasonló lehetne elképzelni. „A 100 órás vita megérte“ – vonta le a következtetést von der Leyen.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője szerint „ami most történik, az olyan, mintha elkoboznák a nemzeti hatásköröket az európai értékekre való hivatkozással”.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Miközben a kormányok óvatosságra intenek, Európa-szerte egyre többen vetik fel, hogy itt az ideje az Aszad-rezsim elől elmenekült szíriaiaknak visszatérni az országukba.
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
„Nem szabad Magyarországnak kiadni egy antifasisztát sem” – jelentette ki az újdonsült EP-képviselő.
A fideszes politikus nem kertelt a szír elnökről szóló álhír kapcsán.
A kérdőív online is kitölthető.
