Európának ellen kell állnia az egyszerhasználatos műanyagokra vonatkozó szabályozás gyengítésére irányuló kísérleteknek

„A műanyagok a leggyorsabban terjedő szennyezőanyagok a világon; az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt káros hatásaik mindenki számára ismertek. Az EU polgárai a politikusokhoz fordultak a probléma megoldásáért, amire 2019-ben az egyszerhasználatos műanyagok tilalmára vonatkozó ambiciózus szabályozással az EU jogalkotói válaszoltak is.”

„Éppen ezért kulcsfontosságú ma, hogy ugyanezen jogalkotói grémium az eredeti célkitűzéseket fel nem adva, ellenálljon az ipar nyomásának, ami az új szabályozás megkerülésére, csorbítására esetleg teljes megszüntetésére irányul. A szabályozás gyengítése szembe menne von der Leyen nagy „Holdra szállásával”, nevezetesen az általa bejelentett Európai Green Deal célkitűzéseivel.”

„Kérlelhetetlen a nyomás arra vonatkozóan, hogy az olyan egyszerhasználatos műanyagok, amelyek bioanyag-alapú nyersanyag-származéknak minősülnek, „biológiailag lebonthatók” vagy komposztálhatók, kikerüljenek a szabályozás alól. Ezek a műanyagok – csakúgy, mint más egyéb műanyagok – szintén károsítják a környezetet és az óceánokat. Nem kockáztathatjuk azt, hogy „helyettesítsük” a hagyományos műanyagokat ezekkel a hasonlóképpen káros egyszerhasználatos műanyagokkal – ezzel nem tennénk mást, minthogy áttérünk az egyik fajta műanyagszennyezésről a másik fajtára.”

„Hasonló nyomással kell szembenézni azon törekvések esetében, amelyek bizonyos anyagokat (például a viszkóz vagy a liocell) kivenne a „műanyag” minősítési köréből azt állítva, hogy „vegyi úton nem módosított” anyagokról van szó, emiatt pedig – azonos struktúrájuk és tulajdonságaik miatt - a természetesen előforduló polimerekkel azonos elbírálás alá kell, hogy essenek. Ezek az állítások teljes mértékben félrevezetők, és figyelmen kívül hagyják az új szabályozás célkitűzését, nevezetesen azt, hogy kivezessék a piacról a szükségtelen egyszerhasználatos tételeket.”

„Az új szabályozás értelmében, az egyszerhasználatos evőeszközök és tányérok tilalma 2021 júliusától lép hatályba. Mindeközben néhány nagyobb gyártó és kiskereskedő már el is kezdte ezen termékeit „újrahasznosíthatónak” minősíteni, csupán azért, mert ezek az tárgyak elmoshatók.”

„Ez a megtévesztés nemcsak jogi szempontból félrevezető, hanem a fogyasztókat is összezavarja; egyfajta kísérletként is felfogható arra, hogy pusztán az „elmoshatóság” nyomatékosításával a fogyasztókra terhelje azt a felelősséget, amelyet a gyártók figyelmen kívül hagytak akkor, amikor termékeik újra tervezését elmulasztották. Mindez cinikus és abszurd kísérlet arra, hogy megkerüljék a tilalmat, s e kísérletnek a Bizottságnak kötelessége világosan gátat szabni.

„Sokan beszélnek arról, hogy a történelem jó oldalán kell állni ahhoz, hogy a klímaválságra megfelelő válaszokat adhassunk. Ebben a szellemiségben kell új, ambiciózus szabályozást elfogadni, de ebben a szellemiségben kell biztosítani azt is, hogy a szabályozást megfelelően végre is hajtsák, hogy a jogszabályok valóban megfelelően betöltik azt a célt, amelyre megalkották őket. Lehet, hogy az „ambíció” megfoghatatlan, elcsépelt fogalom, ugyanakkor felfogható egyfajta vezérfonalként is, ami ahhoz vezet, hogy sikeresen megbirkózzunk a műanyagszennyezéssel – egy olyan jövőhöz, amelyet a vonatkozó szabályozás megalkotói eredetileg is vizionáltak.”
 

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.