Pew Research Center: Jelentősen javult a demokrácia megítélése az elmúlt tíz évben Kelet-Közép-Európában

A Pew Research Center nemzetközileg elismert amerikai közvélemény-kutató vállalat a The Value of Europe című elemzésében Európa múltjával, jelenével és jövőjével kapcsolatos attitűdöket vizsgálja a posztszocialista országokban. 

A kutatás többek között azt vizsgálja, hogy három évtizeddel a rendszerváltást követően a kelet-közép-európaiak hogyan ítélik meg saját országukban a demokrácia helyzetét, a demokratikus értékeket és a gazdaság állapotát. A mérés egyebek mellett kitér az Európai Unióhoz fűződő viszony és a saját országgal való elégedettség elemzésére is. 

Csökkent, de maradt a piacgazdaság és a többpártrendszer támogatottsága

A kutatás szerint a közép-kelet-európai térség európai uniós tagállamaiban a lakosság többsége elfogadja mind a többpártrendszert, mind pedig a piacgazdaságot. 

Ugyanakkor 1991 és 2019 között szinte az összes kelet-közép-európai országban csökkent mind a többpártrendszer, mind a piacgazdaság társadalmi támogatottsága. Egyes országok esetében extrém példákat is láthatunk: Bulgáriában 1991-ben a többpártrendszert a lakosság 76, a piacgazdaságra való áttérést pedig a 73 százaléka támogatta. Ez az előbbi esetében 54, míg az utóbbi esetében 55 százalékra csökkent.

A fiatalok döntő többsége (több mint 70 százaléka) támogatja a piacgazdaságot. Mindegyik térségbeli országra jellemző továbbá, hogy a 60 év felettiek többsége negatívan viszonyul a piacgazdasághoz. Erős a korreláció az oktatás szintje és a piacgazdaság támogatottsága között: minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, annál szívesebben foglalt állást a piacgazdaság mellett.

A jólétnövekedés kérdésében megosztottság van

Megosztottabbak viszont a kelet-közép-európaiak a tekintetben, hogy milyen hozadéka volt a gazdasági átmenetnek a lakosság jólétére nézve.

A lengyelek és a csehek többsége (74, illetve 61 százaléka) szerint az emberek egyértelműen jobb anyagi körülmények között élnek a piacgazdaságban, mint a szocialista tervgazdaság időszakában. A litvánok 56 százaléka is ugyanígy vélekedik.

Magyarországon és Szlovákiában már megosztottabbak ebben a kérdésben. A magyarok 47, a szlovákoknak pedig mindössze 45 százaléka gondolta úgy, hogy az emberek alapvetően jobb anyagi körülmények között élnek most, mint a szocializmus időszakában. Magyarországon a megkérdezettek 31, míg Szlovákiában 38 százaléka vélte úgy, hogy kifejezetten rosszabbul élnek az emberek a piacgazdaságban. 

Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a 2009-es adatfelvételhez képest összességében szinte minden országban nőtt azok aránya, akik szerint jobban élnek a piacgazdaság körülményei között, mint a szocializmusban.

Spirituálisan nem tett jót a rendszerváltás

Általánosan elmondható, hogy Kelet-Közép-Európában a legtöbben úgy vélik, a rendszerváltás jó hatással volt az oktatásra, a jólét szintjére, illetve a nemzeti büszkeségükre. Ezzel szemben a spirituális valamint a családi értékekre, a jogrendszerre és az igazságszolgáltatás minőségére, illetve az egészségügyre negatívan hatott a rendszerváltás.

Magyarországon az emberek csak a nemzeti büszkeség, illetve az életszínvonal emelkedésében látták a rendszerváltás pozitív hatását. Az összes többi vizsgált szempont esetében úgy vélték, hogy kevésbé volt pozitív hatással a rendszerváltás. Ebben a tekintetben Magyarország eltérő mintát mutat a többi térségbeli, európai uniós tagállamhoz képest. Esetükben csak az életszínvonal javulásában látták a rendszerváltás igazán pozitív hatását.

Fontosak a demokratikus értékek

A vizsgált országok többsége legalább kis mértékben fontosnak tartotta a demokratikus értékként meghatározott kilenc tényező (méltányos bírósági eljárás, nemek egyenlősége, szólásszabadság, rendszeres választások, szabad internethasználat, szabad sajtó, ellenzéki pártok működése, civil társadalom, szabad vallásgyakorlás) mindegyikét.

Noha az előnyben részesített tényezők rangsora nagyjából megegyező az egész kontinensen, a nyugat-európaiak általában minden értéket valamivel fontosabbnak találnak országuk szempontjából, mint a kelet- és közép-európaiak.

A kutatás rávilágított arra, hogy az európaiak a legfontosabb értékeknek a tisztességes bírósági eljárást és a nemek közti egyenlőséget tekintik.

A rendszeres választások fontosságát tekintve Magyarország kiemelkedik a vizsgált országok közül. Míg az uniós országok mediánja 70 százalék, addig Magyarországon a megkérdezettek 87 százaléka állította azt, hogy a rendszeres választások nagyon fontosak.

Az ellenzéki pártok és a civil szervezetek szabad működését Európa-szerte fontosnak tartják a megkérdezettek, azonban általában ez a két tényező kapta a legalacsonyabb számokat.

A szabad vallásgyakorlás esetében meglepő eltérések alakultak ki. Az Egyesült Királyságban és Németországban körülbelül a megkérdezettek háromnegyede mondta azt, hogy a szabad vallásgyakorlás nagyon fontos, míg Svédországban, Franciaországban és a Csehországban csak 50 százaléka. Magyarországon a válaszadók 70 százaléka szerint nagyon fontos a szabad vallásgyakorlás feltételeinek megléte, amely szintén magasabb értéknek tekinthető az EU-s országok mediánjához, az 57 százalékhoz képest.

Kelet-Közép-Európában jelentősen javult a demokrácia és az állam megítélése

A demokráciához való viszony és a demokratikus rendszerrel való elégedettség jelentős eltérést mutat az Unióban.
A svédek, a hollandok, a lengyelek és a németek több mint 65 százaléka elégedett a demokrácia helyzetével. Ezzel szemben Görögországban, az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Spanyolországban és Franciaországban a többség negatívan vélekedett róla. 

Kelet-Közép-Európában az elmúlt tíz évben jelentősen javult a demokrácia megítélése: Csehországban, Lengyelországban, Litvániában, Szlovákiában és Bulgáriában is nőtt az elégedettségi mutató. A demokrácia működésével elégedett állampolgárok száma megduplázódott Magyarországon. Míg 2009-ben a megkérdezettek 21 százaléka, 2019-ben már 45 százaléka vélekedett pozitívan a magyar demokrácia helyzetéről.

A kelet-közép-európaiak többsége pozitívan, míg a nyugat-európaiak többsége negatívan vélekedik az állam működéséről.  A szlovákok, a csehek, a magyarok jelentős többsége szerint az állam az állampolgárok érdekeit szolgálja. Ezzel ellentétben a németek és a britek kis többsége, az olaszok és a görögök nagy többsége gondolja úgy, hogy az állam nem a nemzet javát tartja szem előtt.

Az Európai Unió megítélése összességében javult

A tagországok állampolgárainak többsége kedvező véleménnyel van az Európai Unióról, azonban nem mindenki teljesen elégedett. A közép- és kelet-európai országok népessége pozitív véleményt képvisel az unióról.

Annak ellenére, hogy az utóbbi években egyre több euroszkeptikus párt erősödött meg az egyes tagállamokban, 2016 óta a felmérésben szereplő tagállamok népessége egyre jobb véleménnyel van az unióról.  

Magyarországon 2016-ban a népesség 61 százaléka támogatta az EU-t, míg ez a szám 2019-ben 67 százalékra emelkedett.

A dolgok rossz irányba haladnak, de az európaiak többsége mégis elégedett az életével

A válaszadók véleménye szerint a legtöbb országban a dolgok rossz irányba haladnak, kelet-nyugati különbségek nem fedezhetők fel ezen a téren. Egy régiós tömbben a válaszadók mégis inkább pozitívabban vélekednek országaik vezetésével kapcsolatban: a kutatás 54-54 százalékos elégedettséget mért Csehországban és Szlovákiában. Kiemelkedik a térségből Lengyelország 65 százalékkal.

Az európaiak többsége ugyanakkor viszonylag elégedett az életével – a legelégedettebbek a hollandok és a svédek. Az élettel való elégedettség szorosan kapcsolódik a gazdasági tényezőkhöz.

A kutatók egy 1-től 10-es skálán mérték az élettel való elégedettséget, ahol 10-es számmérték jelenti a lehető legjobb értékelést.

A magyarok 47 százaléka 7-től 10-ig értékelte saját életével való elégedettségét, míg 43 százaléka 4-től 6-ig. Ez egyébként jelentős pozitív emelkedést mutat: a magyarok mindössze 8 százaléka értékelte 7 vagy annál magasabb számmal saját életét 1991-ben, de 2009-ben is csak 15 százalék. Ez az emelkedés egyébként a V4-es országokra mind jellemző, azzal a különbséggel, hogy a szlovákok, legyelek és csehek eleve magasabb számmal indultak.
 

A teljes elemzés itt elérhető.