Olasz lap: kezdetét vette a nagy verseny – Orbán és Macron között dől el Európa sorsa
A francia elnök is elkezdett mozgolódni.
„Sürgősségi programot kérünk a közkórházaknak a lakosság egészségügyi igényeinek megfelelően” – olvasható a tiltakozók közleményében.
A francia közegészségügyi intézményekben nyolc hónappal ezelőtt kezdődött tiltakozási hullám részeként csütörtökön országszerte utcára vonultak az egészségügyi dolgozók, hogy a költségvetési megvonások ellen tiltakozzanak és jobb munkakörülményeket követeljenek.
„Sürgősségi programot kérünk a közkórházaknak a lakosság egészségügyi igényeinek megfelelően” – olvasható a tiltakozók közleményében.
A tiltakozás március 18-án kezdődött a párizsi Saint-Antoine kórházban egy ápolókkal szembeni agresszió következményeként. Azóta a 650 franciaországi sürgősségi osztályból 268 helyen folyamatosak a tiltakozások és a sztrájkok.
A sürgősségi osztályokhoz a tiltakozó napon a közegészségügyi dolgozók valamennyi szakszervezete csatlakozott, beleértve az aneszteziológusokat és a nőgyógyászokat is, ami nagyon ritka Franciaországban. Az orvostanhallgatók az egyetemek dékánjainak jóváhagyásával „tanítás nélküli napot” hirdettek az orvosi karokon, és csatlakoztak az utcai megmozduláshoz. Az orvosi kamara pedig jelezte, hogy „megérti az egyre nehezebb munkakörülmények miatti zavart”, amelyre a helyzethez méltó választ vár a kormánytól.
Az Emmanuel Macron 2017-es államfővé választása óta beindított három sürgősségi csomaggal sem sikerült a kormányzatnak a francia egészségügyben évtizedek óta ismert problémákat kezelnie. Jóllehet a francia közegészségügyi ellátás a 2000-es évek elején az Egészségügyi Világszervezet szerint a világ egyik leghatékonyabb rendszere volt, pénzügyileg az összeomlás szélére jutott annak ellenére, hogy Franciaország az európai átlagnál (10,5 százalék) többet, a GDP-je 11,1 százalékát költi az egészségügyre.
A tiltakozóknak számos követelése van: fizetésemelés, nettó 300 eurós havi bónusz, 10 ezer ápolói munkahely létrehozása, megszüntetett ágyak újranyitása, s mindenekelőtt a költségvetési elvonások leállítása. Az elmúlt 15 évben a hivatalos adatok szerint csaknem 9 milliárd eurós megtakarításra kötelezték a kormányok a francia közegészségügyi intézményeket.
Miután az Emmanuel Macron által meghirdetett nyugdíjreform ellen a közlekedési dolgozók december 5-től határozatlan idejű sztrájkot hirdettetek, a kormány különböző „támogatási programokkal” próbálta meg az egészségügyi dolgozók megmozdulását megfékezni, amelyek elsősorban fizetésemeléseket tartalmaznak, de eddig nem sikerült a tiltakozókat meghátrálásra késztetni.
Párizsban a tiltakozó menet délután 2 órakor indult el a belvárosban. Képviselőiket fogadják a szenátusban, ahol jelenleg folyik a társadalombiztosítás jövő évi költségvetésének vitája, amelynek legkényesebb kérdése az egészségügyi kiadások összege. A sztrájkolók a kórházaknak előirányzott 2,1 százalékos emelésnek a dupláját követelik. Ez elől az egészségügyi minisztérium nem zárkózott el, ugyanakkor kizárta, hogy átvállalná a közkórházak által felhalmozott mintegy 30 milliárd eurós adósság visszafizetését. A gazdasági tárca viszont „erős bejelentéseket” ígért a megmozdulás utáni napokban, és nem zárkózott el a közkórházak adósságállománya egy részének átvállalásától.
(MTI)