Szobrot állítottak Kolozsváron a Budapestet 100 éve megszálló román tábornoknak

2019. augusztus 08. 12:30

Az eseményen Gabriel Les román védelmi miniszter is jelen volt.

2019. augusztus 08. 12:30

Gheorghe Mardarescu egész alakos köztéri szobrának avatásán a szónokok valamennyien azt hangsúlyozták, hogy a román csapatok történelmi tettet hajtottak végre azzal, hogy megszállták Budapestet, és menekülésre késztették a Kun Béla vezette bolsevik kormányt. Ezzel ugyanis távol tartották a kommunizmus rémét Európa szívétől. 

Gabriel Les miniszter beszédében felidézte: az 1918-as román benyomulás után a tábornokot az Erdélyben állomásozó román csapatok parancsnokává nevezték ki. Ilyen minőségében indított támadást Kun Béla bolsevik hadserege ellen, és verte vissza a Tisza vonaláig. „A végső győzelmet 1919. augusztus 4-én, a román hadsereg budapesti bevonulásával sikerült elkönyvelni” – állapította meg a miniszter. Hozzátette: három és fél hónapon át Mardarescu tábornok vezette a magyar főváros közigazgatását, és biztosította „a háború és a bolsevik terror által elnéptelenített város lakosságának az élelmiszert és az alapszolgáltatásokat”. 

Gabriel Les idézte Mardarescu 1919. november 12-i kiáltványát a budapestiekhez, amelyben a tábornok bejelentette a román hadsereg visszavonulását, és közölte: „Románia ismételten kijelenti, hogy a tiszai támadás utáni katonai intervencióját kizárólag a jogos védekezés és a katonai követelmények tették szükségessé, a leigázás gondolata távol állt tőle”. A miniszter azt is megemlítette, hogy a háború után Mardarescu tábornok szorgalmazta, hogy Románia kössön szövetséget Jugoszláviával, Csehszlovákiával és Lengyelországgal, ami aztán később meg is valósult. 

Ioan Aurel Pop történész, a Román Akadémia elnöke kijelentette: „Európa civilizált népei tudják becsülni a hőseiket”. A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektori tisztségét is betöltő történész arról beszélt, hogy Románia a XX. században két Európát fenyegető veszéllyel is szembeszállt. A román hadsereg 1919-ben a magyarországi hadjáratával a bolsevizmus és a szovjet típusú kommunizmus európai térhódítását akadályozta meg, 1944-45-ben pedig a fasizmus fölötti győzelemhez járult hozzá. „Ezek a fegyvertények tették lehetővé, hogy Erdély jogilag és ténylegesen is a román államhoz tartozzék” – idézte a Faclia napilap az akadémia elnökét. 

A Valentin Tanase által készített szobrot a BBTE gazdaságtudományi kara előtti téren állították fel Románia Kereskedelmi és Iparkamarája kezdeményezésére, annak a rendezvénysorozatnak a keretében, amelyet Nagy-Románia megalakulásának centenáriumára tartanak.

(MTI)

Összesen 21 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Takita
2019. augusztus 08. 23:19
A tér másik oldalára Kun Béla szobra kívánkozik. Ha nincs kommün a románok aligha lépik át a Tiszát.(Nem azért mert nem akarták volna,hanem nem lett volna ürügyük.)
luga
2019. augusztus 08. 15:23
A dédszüleim mesélték, hogy a román tisztek büdösek, és piszkosak voltak, de az arcuk ki volt festve, és rúzsozták a szájukat.
Székely Dózsa György
2019. augusztus 08. 15:22
Románok segítségével, a román hadsereg farvizein evezve jutott hatalomra Horthy Miklós is (lásd Horthy-Mardarescu paktum).
Agnieszka
2019. augusztus 08. 14:21
"A román hadsereg 1919-ben a magyarországi hadjáratával a bolsevizmus és a szovjet típusú kommunizmus európai térhódítását akadályozta meg, 1944-45-ben pedig a fasizmus fölötti győzelemhez járult hozzá" A magyar bolsevizmust nagyban az segítette, hogy Románia még a számára kedvező belgrádi fegyverszüneti egyezményt sem tartotta be, természetesen ez nem a saját erejéből történt, hanem francia támogatással. A bolsevikekhez képest mérsékelt Károlyi akkor mondott le, amikor a románok folyamatosan megszegték a fegyverszünetet. Saját erejükből az 1918. májusi bukaresti békét érték el. Sajnos a központi hatalmaknak akkor teljesen meg kellett volna semmisíteni a teljes román háborús infrastruktúrát a meg nem szállt román területeken is. Ehhez valószínű sem erő, sem szándék nem volt. 19.századi erkölcsökből indultak ki, azaz békekötéssel az ügy el van rendezve. Ami a második vháborús dicsőséges szereplést illeti, Mo. előtt beszállltak a SZU ellen a háborúba, a németeket megszégyenítő fasiszta-vasgárdista módszerekkel, majd a végén ügyes kiugrással, ezt el kell ismerni, beálltak győzni és a szovjet hadsereg nyomában fosztogatni, gyilkolni. A legjellemzőbb, hogy még az oroszok is túlzásnak tartották a "működésüket" és átmenetileg még Észak-Erdély közigazgatását is elvették tőlük.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!