Donald Trump Európára bízná az ukrán tűzszünetet
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Újra demonstrálok jelentek meg a hongkongi repülőtéren.
Több mint háromszáz járatot törölt a hongkongi nemzetközi repülőtér vezetése helyi idő szerint kedden reggel, miután a légikikötőben ötödik napja ülőtüntetés zajlik – jelentette internetes oldalán a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap.
A Hongkong Lantau-szigetén található, a világ egyik legforgalmasabbjának számító nemzetközi repülőterén mintegy 160 kimenő, és 150 beérkező járatot töröltek kedden. Több száz utas kényszerült a repülőtéren tölteni az éjszakát azt követően, hogy hétfő délután az összes aznapi, összesen csaknem 180 járatot töröltek. A Hongkongban rekedt utasok ráadásul vagy semmilyen tájékoztatást nem kaptak arról, hogy mikor kelhetnek útra, vagy téves információt küldtek ki nekik üzenetben – írja a SCMP.
Délutánra újra százak tüntetnek a repülőtéren
A repülőtér vezetése arról nem számolt be, hogy pontosan mi indokolja a keddi járatok törlését. A végig békésen zajló ülőtüntetés résztvevőinek többsége még hétfőn éjszaka távozott, kedd délelőttre már csak egy kisebb csoport maradt a helyszínen. Azonban délutánra újra demonstrálók százai jelentek meg a repülőtéren – jelentette a svájci srf.ch nevű portál.
Carrie Lam hongkongi kormányzó hétfői sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a tüntetők „szakadékba taszítják” a várost a „jogállamiság lerombolását” célzó törekvéseikkel. A kormányzó könnyeivel küzdve azt mondta: a nemzetközi repülőtér működését ellehetetlenítő ülőtüntetés, a rendőrőrsök elleni támadások, valamint a megmozdulások során alkalmazott forgalomakadályozás következtében Hongkong többé nem biztonságos hely. Lam a sajtótájékoztatón elhárította az újságírók kérdéseit az esetleges lemondásáról – írja a SCMP.
A Hongkongban hónapok óta tartó tüntetéshullámot a már felfüggesztett, de egyelőre vissza nem vont, a kiadatási törvény módosítását célzó törvénytervezet váltotta ki, de fokozatosan általános kormányellenes tiltakozássá alakult. A demonstrálók a törvénytervezet visszavonása mellett már a többi között Carrie Lam lemondását, valamint a tüntetőkkel szembeni rendőrségi akciók kivizsgálását követelik.
A megmozdulások hétről-hétre egyre hevesebb összecsapásokba torkollnak a városban. A tiltakozók közül néhányan vasárnap téglákat és Molotov-koktélokat dobtak a rendőrökre, akik szintén egyre kíméletlenebbül lépnek fel velük szemben, a tömegoszlató eszközök egész arzenálját bevetve ellenük.
Közeledik a beavatkozás?
Megfigyelők aggodalommal tekintenek Peking fokozódóan elutasító állásfoglalásaira, attól tartva, hogy amennyiben a hongkongi kormányzatnak nem sikerül lecsillapítania a kedélyeket, Kína közbeavatkozna a „rend helyreállítására”, melyet elsődleges feladatként jelölt meg. Jang Kuang, a kínai kormány hongkongi és makaói ügyekért felelős irodájának szóvivője ráadásul hétfőn úgy nyilatkozott: „a szélsőséges tüntetők különösen veszélyes tárgyakkal támadtak a rendőrökre, ami már önmagában bűncselekménynek számít, és a terrorizmus első jeleiről árulkodik”. A „terrorizmus” bélyege ürügyként szolgálhat a kemény fellépésre Peking részéről.
Ennek újabb jele lehet, hogy a hete történt csapaterősítés után most páncélozott harcjárműveket küldött Peking Hongkongba, legalábbis az ABC News ausztrál hírtelevízió szerint, amely egy, Peking által nyilvánosságra hozott videófelvétel alapján állítja ezt. A felvételen az látható, amint a Hongkonggal határos kínai területen, 25 kilométerre a határtól halad egy katonai, páncélozott járművekből és csapatszállító teherautókból álló konvoj.
A 7 millió lakosú, különleges közigazgatási státusszal rendelkező város 1997-ben a brit gyarmati uralom alól visszatért Kínához, és az „egy ország, két rendszer” elve alapján bizonyos demokratikus jogokat élvez. A tiltakozók azonban úgy látják, Peking egyre növeli a befolyását, és ezzel egy időben korlátozza a hongkongi demokratikus jogokat.
(MTI, ABC News)