Peking felszólította Ausztráliát, hogy hagyjon fel az ügyeibe történő beavatkozási kísérletekkel.
Hivatalosan is letartóztatták kémkedés gyanújával a Kínában január óta fogva tartott kínai-ausztrál írót és akadémikust – közölte kedden az ausztrál kormány.
Marise Payne ausztrál külügyminiszter közleményben tudatta, hogy Jang Heng-csünt „mostoha körülmények között” tartják fogva Pekingben. „Komolyan aggódunk Dr. Jang jólétéért, és a körülmények miatt, amelyek között őrizetben van” – hangsúlyozta az ausztrál diplomácia vezetője. Jang Heng-csünt több mint hét hónapig tartották fogva mindenféle magyarázat nélkül, ez idő alatt sem ügyvédei, sem családtagjai nem találkozhattak vele – emelte ki a tárcavezető.
Jang védője, Rob Stary megdöbbenéssel reagált a vádra, kémkedésért ugyanis akár halálbüntetést is kiszabhatnak Kínában. Az ügyvéd szerint még most is homály fedi, hogy a kémkedés vádja pontosan mire vonatkozik. Az AAP ausztrál hírügynökségnek azt mondta: úgy véli, hogy Jang letartóztatása demokráciapárti tevékenységével hozható összefüggésbe.
A kínai külügyminisztérium szóvivője az AAP-nek úgy nyilatkozott, hogy Peking törvényes vizsgálatot folytat, és felszólította Ausztráliát, hogy hagyjon fel az ügyeibe történő beavatkozási kísérletekkel.
Jangot január 19-én fogták el, amikor az Egyesült Államokból, ahol a Columbia Egyetem vendégkutatójaként tevékenykedett, hazalátogatott Kínába, ahonnan még a kilencvenes években emigrált Ausztráliába. Kína csak hónapok múltán ismerte el, hogy fogva tartják Jangot. Azóta mindössze hét alkalommal látogathatták meg az ausztrál konzulátus munkatársai.
Jang korábban a kínai külügyminisztériumban dolgozott, majd Kínát hátrahagyva felvette az ausztrál állampolgárságot. Peking azonban nem ismeri el a kettős állampolgárságot, így elképzelhető, hogy a korábbi diplomatára továbbra is csupán kínai állampolgárként tekintenek.
Bár legutóbbi írásaiban már többnyire kerülte a kínai politikát, Jang a 2000-es évek elején az egyik legbefolyásosabb, a kínai kormányzattal szemben kritikus, demokráciapárti bloggernek számított.
(MTI)
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
