A hongkongi kormányzat kérheti a kínai hadsereg helyőrségének segítségét a közrend megőrzésében és a katasztrófa-elhárításban – mondta el a kínai nemzetvédelmi minisztérium szóvivője.
Hongkong kérésére bevethető lenne a kínai hadsereg az elmúlt hónapokban egyre hevesebbé vált tüntetések megfékezésére és a rend fenntartására – idézi internetes oldalán a South China Morning Post című hongkongi lap Vu Csient, a kínai nemzetvédelmi minisztérium szóvivőjét, aki egy szerdai sajtótájékoztatóján beszélt Peking Hongkonggal kapcsolatos álláspontjáról.
A szóvivő megerősítette a kínai sajtóban az elmúlt napokban közölt jelentéseket arról, hogy a múlt vasárnap zajló demonstráció során a pekingi kormányzat hongkongi képviseleti irodáján történt incidenssel próbára tették a Peking és Hongkong kapcsolatát meghatározó „egy ország, két rendszer” elvet.
A vasárnapi megmozdulás során egy csoport tüntető körbekerítette a képviseleti irodának helyt adó épületet, és az iroda közleménye szerint „a bejáratnál kifüggesztett nemzeti jelképeket fekete festékbombával beszennyezték, a falakra sértő jelmondatokat festettek fel, és megpróbáltak betörni az épületbe”.
Vu az eset kapcsán megjegyezte: a szélsőséges demonstrálók egyes akciói megkérdőjelezik a központi kormányzat fennhatóságát, ami elfogadhatatlan.
Azzal kapcsolatban, hogy a kínai hadsereg beavatkozhatna-e a hongkongi rendfenntartásba, a szóvivő a helyőrségi törvény 14. cikkelyében foglaltakra hivatkozott, ami alapján a hongkongi kormányzat szükség esetén kérheti a kínai hadsereg hongkongi helyőrségének segítségét a közrend megőrzésében és a katasztrófa-elhárításban.
A hétmillió lakosú, különleges közigazgatási státusszal rendelkező Hongkong az „egy ország, két rendszer" elv alapján 1997 óta autonómiát élvez, de sokak szerint Peking egyre szigorúbb ellenőrzés alá vonja a várost, és fokozatosan igyekszik növelni befolyását. Az elmúlt hónapokban a kiadatási törvény módosítását célzó törvénytervezet idézett elő tüntetéshullámot a városban. A tervezet lehetővé tette volna, hogy Hongkong olyan feleknek – köztük Kínának és Tajvannak - adhasson ki szökevényeket, akikkel eddig nem volt kiadatási egyezménye. A tömeges megmozdulásokon több alkalommal fordultak elő erőszakos események – a rendőrök és a tüntetők közti összecsapások, a törvényhozás üléstermének megrongálása, valamint a tüntetők elleni támadások –, melyeket Peking rendre elítélt, és azzal riogat, hogy a kaotikus helyzet folytán a város elveszítheti a globális gazdasági és pénzügyi szféráiban betöltött szerepét.
(MTI)
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Oroszországnak a szemmel látható nemzetközi kudarcai után valahol muszáj teljesítenie.
A hasonló sérüléseket szenvedett ukránok a nemrég bevezetett szabályváltozásoknak köszönhetően már bevethetőek a fronton és besorozhatóak az ukrán hadseregbe.
Elképesztő luxussal találkoztak az Aszad palotáját kifosztó felkelők.
Hemzsegnek a rendszer összeomlását mutató felvételek a közösségi médiában.
Az ukrán hadsereg dezertőrei amnesztiát kapnak, ha újra jelentkeznek harcolni a seregbe.
Bár az Iszlám Államot Szíriában jelentősen meggyengítették, nem semmisítették meg teljesen.
Gyakorlatilag elkerülhetetlen az előrehozott választás.
