Az internetes gyűlöletbeszéd elleni küzdelemről folytatott megbeszéléseket pénteken Párizsban Emmanuel Macron francia elnök és Mark Zuckerberg, a Facebook elnök-vezérigazgatója. A francia elnöki palotához közel álló források szerint a mintegy másfél órás eszmecsere egyik fő témája ennek kapcsán a közösségi hálózatok és államok közötti erősebb együttműködés volt.
A legnagyobb közösségi hálózat vezetője, Mark Zuckerberg üdvözölte Franciaország törekvéseit az internetes gyűlöletbeszéd szabályozására, melyek – meglátása szerint – példaként szolgálhatnak az egész Európai Unió számára. Zuckerberg újságírók előtt elmondta: „Ez mindannyiunk számára nehéz lesz, és lesznek dolgok, amikben nem értünk egyet.” Hangsúlyozta azonban: „Annak érdekében, hogy az emberek bízhassanak az internetben, szükség van a megfelelő szabályozások megalkotására”. A Facebook elnök-vezérigazgatója szerint erről a kormányoknak kell gondoskodniuk, ahogy ezt a francia kormány „átgondoltan és gondosan” tette.
Egy nemrégiben közzétett jelentés szerint Franciaország egyebek mellett egy független államigazgatási hatóság létesítésére tett javaslatot. E szervezet feladata lenne, hogy gondoskodjon arról, hogy a közösségi hálózatok megfeleljenek az átláthatóság elvének. Ennek biztosítására az állami szektor és a közösségi oldalak szakértői együttműködésben dolgoznának. Ennek a független hatóságnak képesnek kell lennie továbbá büntetések és pénzbírságok kiszabására, ugyanakkor a közösségi médiában megjelenő tartalmakat nem ítélheti meg, ez ugyanis az igazságszolgáltatás dolga. Ennek kapcsán Zuckerberg kifejtette: reméli, hogy ebből minta lehet, nemcsak Franciaországban, hanem uniós szinten is.
Franciaországban nemrégiben terjesztettek elő egy törvényjavaslatot a kampányidőszakokban célzottan terjesztett álhírek ellen. Emellett Párizs azt tervezi, hogy – Németországhoz hasonlóan – arra kötelezi a közösségi hálózatokat, hogy az illegálisnak számító tartalmakat 24 órán belül távolítsák el, ellenkező esetben pénzbüntetésre számíthatnak. A közelmúltban a Facebook a bírálatok kereszttüzébe került szerte a világon, főként adatmegosztási gyakorlata, illetve az oldalon terjedő álhírek és gyűlöletbeszéd miatt.