Theresa May szerint előfordulhat, hogy soha nem lép ki az Egyesült Királyság az EU-ból.
A brit külügyminiszter szerint akkor is szükségessé válhat a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) késleltetése, ha a londoni alsóház a jövő héten elfogadja a Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodást. Jeremy Hunt a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: „rövid halasztást” tehet szükségessé az a tény, hogy a kilépéshez még technikai jellegű jogszabályokat is el kell fogadtatni.
Hunt kijelentette ugyanakkor azt is, hogy ha a parlament ismét elveti a Brexit-megállapodást, a kilépési folyamat a „bénultság” állapotába kerülhet, és végül „az egész Brexit odaveszhet”. Jeremy Hunt szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni a parlamenti aritmetikát, különös tekintettel arra, hogy „hátszél dagasztja azoknak a vitorláit, akik meg akarják akadályozni a Brexitet”.
A külügyminiszter szerint a Brexit-ellenes tábornak ehhez ugyanis csak három dolgot kell elérnie: meg kell akadályoznia a megállapodás elfogadását, meg kell szavaznia a kilépés elhalasztását, ezután el kell érnie az újabb EU-népszavazás kiírását. A londoni alsóház a januárban tartott első szavazáson 230 fős rekordtöbbséggel elvetette az EU-val novemberben elért Brexit-egyezményt, elsősorban az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének megakadályozását célzó tartalékmegoldás (backstop) miatt.
A kormányzó brit Konzervatív Párt keményvonalas alsóházi Brexit-tábora és a kisebbségi tory kormány külső támogatója, a szintén erősen EU-szkeptikus észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) elsősorban azt kifogásolja, hogy az Egyesült Királyság végérvényesen vámunióban maradhat az EU-val, ha szükségessé válik a backstop-záradék alkalmazása. Az alsóház a tervek szerint kedd este szavaz ismét a kilépési feltételeket rögzítő megállapodásról.
Theresa May miniszterelnök a múlt héten bejelentette, hogy ha a ház újból elveti az egyezményt, a kormány jövő szerdán azt a kérdést terjeszti be szavazásra, hogy a parlament engedi-e a megállapodás nélküli Brexitet. Ha az alsóház a megállapodást és a megállapodás nélküli Brexitet egyaránt elutasítja, a kormány csütörtökön lehetővé teszi a képviselőknek a szavazást arról, hogy London kérje-e az EU-tól a kilépés március 29-i határidejének meghosszabbítását. A Brexit elhalasztásához a többi 27 uniós társállam egyhangú beleegyezése is kell. A hét végén Theresa May is arra figyelmeztette a képviselőket, hogy ha az alsóház a jövő héten sem fogadja el a Brexit-megállapodást, akkor hónapokat késhet, sőt el is maradhat a Brexit.
A konzervatív párti brit kormányfő a kelet-angliai Grimsby városában, gyári munkások előtt tartott péntek délutáni beszédében kijelentette: senki nem tudja, mi történne a Brexit-megállapodás újbóli elutasítása esetén. „Lehet, hogy hosszú hónapok múlva sem lépnénk ki az EU-ból, lehet, hogy a megállapodás nyújtotta védelem nélkül kellene távoznunk, és az is lehet, hogy soha nem lépünk ki” – fogalmazott.
(MTI)
Az ügyvéd szerint az Európai Unióhoz való csatlakozáskor Magyarország nem tudta felmérni, pontosan milyen szervezethez csatlakozik. Tudósításunk.
Behódolás helyett nemzeti érdekérvényesítés. Pindroch Tamás írása.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője szerint „ami most történik, az olyan, mintha elkoboznák a nemzeti hatásköröket az európai értékekre való hivatkozással”.
Miközben a kormányok óvatosságra intenek, Európa-szerte egyre többen vetik fel, hogy itt az ideje az Aszad-rezsim elől elmenekült szíriaiaknak visszatérni az országukba.
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
Több tucat bűnözőnek ad kegyelmet utolsó napjaiban az amerikai elnök.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
