Így telt 2018 Bosznia-Hercegovinában

Az őszi többszintű választások kampányolásával töltötte a 2018-as esztendőt Bosznia-Hercegovina, valamint ebben az évben ezt a nyugat-balkáni országot is elérte a migrációs nyomás, és Szarajevónak szembe kellett néznie a több ezer illegális bevándorló okozta kihívásokkal.

A szarajevói vezetés februárban átadta a válaszokat az Európai Bizottság több mint 3200 tételt tartalmazó, az európai uniós csatlakozással kapcsolatos kérdőívére. A mintegy ezeroldalas dokumentumot 14 hónapon át készítették el a belpolitikai viták miatt. 

Sereghajtó Bosznia

Brüsszel és Szarajevó között hét év után, 2015. június elsején lépett életbe a stabilizációs és társulási megállapodás. A következő év februárjában Szarajevó benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét, és még abban az évben Brüsszel átadta a kérdőívet az ország vezetésének. 

Az európai integráció szempontjából a volt jugoszláv tagköztársaságok közül még mindig Bosznia-Hercegovina a sereghajtó, hiszen Szlovénia és Horvátország már az EU tagja, Szerbiával és Montenegróval elkezdődtek a csatlakozási tárgyalások, Macedónia pedig már hosszabb ideje tagjelölt. 

Választások

Az év folytatásában a politikusok szinte meg is feledkeztek a külpolitikáról, és inkább az októberi általános választásokra koncentráltak. Nem is csoda, hiszen a 3,35 millió szavazópolgár 518 mandátum sorsáról döntött. Megválasztották a kollektív államelnökség három tagját, a többségében szerbek lakta országrész, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét és két alelnökét, a boszniai szövetségi parlament alsóházának 42 képviselőjét, a boszniai Szerb Köztársaság parlamentjének 83 képviselőjét, a bosnyák-horvát országrész, a Bosznia-hercegovinai Föderáció képviselőházának 98 tagját, valamint a föderáció tíz kantonjának képviselő-testületi tagjait. 

A kampány a megszokottak szerint zajlott, a jelöltek nem az ország jövőjéről, a gazdaság helyzetének javításáról vagy az állampolgárok jólétének biztosításáról fogalmaztak meg ígéreteket, hanem inkább nacionalista jelmondatokat puffogtattak, és csak azokat akarták meggyőzni, akik ugyanahhoz a népcsoporthoz tartoznak. 

Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni egyezmény ugyanis három államalkotó népcsoportot ismer el, a bosnyákot, a horvátot és a szerbet, és csak ezek a nemzetiségek indulhatnak a képviselői helyekért. Éppen ezért az utóbbi több mint két évtizedben az a gyakorlat alakult ki, hogy mindenki csak a saját népcsoportjához intézi üzeneteit, amelyek általában a másik két nemzet kárára fogalmazódnak meg. 

Három nacionalista

A választás végeredménye nem okozott meglepetést, az ország vezetését a jövőben is nacionalista politikusok látják el. Bosznia-Hercegovina háromtagú államelnökségét a következő négy évben Sefik Dzaferovic bosnyák, Zeljko Komsic horvát és Milorad Dodik szerb politikus alkotja.

A választásokon kívül csak egy dolog mozgatta meg a boszniai állampolgárokat 2018-ban: a nemzetközi migráció. Bosznia-Hercegovinát ugyanis csak ebben az esztendőben érte el igazán a migrációs nyomás, az év során mintegy 25 ezer illegális bevándorló érkezett a balkáni országba. Válaszlépésként a kormány megerősítette a határvédelmet, de hatékonyan nem tudott fellépni az országba áramló migránsok ellen, akiknek a fő célpontja Nyugat-Európa. A várakozások szerint a következő évben még több migráns érkezik Boszniába, így a szarajevói kormánynak hatékonyabb stratégiát kell kialakítania megállításuk érdekében.

(MTI)