A pénz beszél: bejelentették a 2030-as és a 2034-es labdarúgó-világbajnokság helyszíneit!
A 2030-as tornát Spanyolország, Portugália és Marokkó rendezi közösen, míg 2034-ben a Közel-Keleten lesz a világ szeme.
Halálbüntetésre ítélne öt emberi jogi aktivistát a szaúd-arábiai ügyészség – hívta fel a figyelmet a Human Rights Watch szerdán.
A szaúd-arábiai ügyészség halálbüntetéssel sújtana öt emberi jogi aktivistát, akiknek ügyét egy titkos terrorellenes bíróság tárgyalja – hívta fel a figyelmet szerdán a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet. Egyikük Iszraa al-Gomgam; ő lehet az első nő, akire halálbüntetés várhat jogvédő tevékenységéért. Gomgamot a többi között tüntetésre való felbujtással vádolják.
„A kivégzés ténye önmagában visszataszító, de az még gyalázatosabb, hogy olyan – Iszra al-Gomgamhoz hasonló – aktivistákat kívánnak halálra ítélni, akiket még erőszakos magatartással sem lehet vádolni” – háborgott Sarah Leah Whitson, a HRW közel-keleti részlegének vezetője. Szaúdi kormányzati források egyelőre nem kommentálták az értesülést. Korábban a közösségi médiában az a hír kapott szárnyra, hogy az aktivistákat már ki is végezték. Ezt azonban az illetékesek cáfolták.
Gomgam a síita közösség tagja, aki jelentéseket írt a 2011-es tüntetéshullámról a szunnita iszlám konzervatív ágát követő Szaúd-Arábia Keleti tartományában. Az aktivistát 2015 decemberében vették őrizetbe otthonában, férjével együtt. A sivatagi királyság síita közösségének nagy része az olajban gazdag Keleti tartományban él. A kisebbség tagjai többször panaszkodtak arra, hogy hátrányos megkülönböztetés éri őket vallásuk, az oktatás és a munkavállalás terén. A rijádi kormány ezt tagadja.
Jogvédők szerint a szaúdi hatóságok többször végeztek ki síita aktivistákat politikai érdekből. Rijád szerint térségbeli vetélytársa, a síita Irán szítja a tüntetéseket kisebbsége körében. Szaúd-Arábia abszolút monarchia, ahol a politikai pártok és a tüntetések is be vannak tiltva. A közel-keleti ország szigorú arculata az utóbbi hónapokban lassan változni látszik, főleg Mohammed bin Szalmánnak, a befolyásos és fiatal koronahercegnek köszönhetően. Ugyanakkor a lassú reformok ellenére tavaly is másként gondolkodók, vallástudósok, értelmiségiek és aktivisták tucatjait tartóztatták le; köztük olyan nőket, akik azért kampányoltak, hogy ők is vezethessenek autót.
(MTI)