Az osztrák kancellár brüsszeli látogatásán kiemelte: nem működhet tovább az a modell, hogy a bevándorlók válogatnak azon európai országok között, ahol beadják menekültkérelmüket.
Védelmező Európára van szükség, amely biztonságot nyújt, stabilitást és békét szavatol polgárai számára – jelentette ki Sebastian Kurz osztrák kancellár Brüsszelben, Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján szerdán. Az osztrák kancellár annak kapcsán egyeztetett az Európai Bizottság elnökével, hogy országa júliustól fél éven át az Európai Unió soros elnöke.
Előrelépés kell a határvédelemben
Kurz aláhúzta, Ausztria előrelépést kíván elérni az unió külső határainak védelme körül kialakult vitában. Nem működhet az a modell, amely szerint egy bevándorló számos országon áthaladva válogat azon európai tagállamok között, ahol menedékkérelmét be kívánja nyújtani. Ennek érdekében az unió határain kívül kell megoldani az emberek biztonságának szavatolását, amelyről nem uniós szinten, hanem néhány tagországgal előrehaladott tárgyalásokat folytatnak – tette hozzá.
Véleménye szerint nem az unión belüli határellenőrzést, hanem a külső határok teljes biztosítását kell elérni, egyebek mellett az unió határvédelmi ügynöksége (Frontex) erősítésével, hogy az biztosítani tudja a migrációs beáramlás csökkentését. Ezzel egyidejűleg meg kell tudni előzni az tengereken illegális átkelésekkor bekövetkező haláleseteket is – húzta alá.
Mint elmondta, az Európai Unió számos külső és belső kihívással néz szembe, ezért különösen fontos Ausztria számára az Európai Bizottsággal való szoros együttműködés és a munka jó koordinálása.
Országa hidat szeretne építeni az európai nemzetek közötti az által, hogy Ausztria júliustól esedékes soros uniós elnökségének ideje alatt a legtöbb nyitott kérdésre megoldás fog keresni és áttörést jelentő eredményeket kíván elérni már a jövő év tavaszán esedékes európai parlamenti választások előtt. Reményét fejezte ki, hogy az év évégére csökkenteni sikerül az unión belüli feszültségeket az eredményes közös munka és kompromisszumok megtalálása által.
Jó a viszony az osztrákokkal
Jean-Claude Juncker bizottsági elnök elmondta, az osztrák kancellárral folytatott megbeszélésének középpontjában a migráció kérdése állt. Ezzel kapcsolatban kijelentette: nincs vesztegetni való idő, uniós és tagállami szinten is megoldást kell találni a migrációs nyomás csökkentésére, amely az uniós bizottság központi feladatai közé tartozik. A külső határok védelme elengedhetetlen e tekintetben, ezért a 2020 utáni hosszú távú uniós költségvetés tervezetében erre is komoly források szerepelnek – mondta.
Mint elmondta, a kvótával kapcsolatos menekültügyi kérdéseket nem rendeletek útján, hanem „egy irányba haladva, barátságos módon” kell rendezni. Úgy vélekedett, az illegális bevándorlás elleni küzdelem nem csak uniós, hanem tagországi hatáskör is, ezért nincs szándékai ellen az egyes tagországok közötti, vagy azok kisebb csoportjának e témában folytatott egyeztetése.
Juncker kijelentette: jó benyomása alakult ki az osztrák kormányról. A Sebastian Kurz kancellárral, valamint Heinz-Christian Strache alkancellárral folytatott tárgyalásokat követően meggyőződött arról, hogy Ausztria elkötelezett Európa és az Európai Unió mellett. Pozitívan nyilatkozott arról is, hogy Kurz a szubszidiaritást az osztrák elnökség központi elemévé kívánja tenni.
(MTI)
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Norbert Hofer tisztázta a helyzetet.
Didier Reynderst akár öt év szabadságvesztésre is ítélhetik.
Fricz Tamás szerint „az amerikai befolyás az Unióra nézve egy régi dolog. Így Donald Trumpot figyelembe kell vennie a brüsszeli elit tagjainak.”
Nem Didier Reynders az első uniós bürokrata, aki azután keveredett korrupciós botrányba, hogy bőszen kritizálta Magyarországot. A híres lebukások azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
Több mint 10 százalékkal nőtt az egyéb építmények építése havi alapon, ami főleg a költségvetési szférához köthető, ám a cégek óvatosak. A jövőbeli fellendüléshez a gazdasági kilátások javulása szükséges, ami az egész ágazat lendületét visszahozhatja – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
