„Dühös vagyok a németekre” – elszabadultak az energiaárak Svédországban
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
Aggasztónak találja Irán közel-keleti tevékenységét a német kancellár és az az izraeli kormányfő is – állapították meg a két politikus hétfői, berlini találkozója után.
Angela Merkel német kancellár és Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő egyetértett abban, hogy aggodalomra ad okot Irán tevékenysége a Közel-Keleten, különös tekintettel Izrael biztonsága szempontjából. A két politikus egyebek között erről tárgyalt hétfőn Berlinben, és megállapodott arról, hogy október 4-től felújítják a korábban rendszeres német-izraeli kormánykonzultációkat.
„Egyetértünk abban, hogy Irán regionális befolyása aggasztó, főképpen ami Izrael biztonságát illeti” – mondta Merkel a találkozó utáni sajtótájékoztatón. „Németország minden lehetséges diplomáciai erőfeszítést megtesz, hogy ezen a területen érvényesítse a befolyását annak érdekében, hogy Iránt az Izraelhez közeli határterületen visszaszorítsa” - tette hozzá.
Netanjahu felszólította a német kancellárt arra, hogy kövesse az Egyesült Államok példáját, és folytasson keményebb politikát Iránnal szemben. Az izraeli kormányfő szerint Irán vezetői rákos daganatként tekintenek a zsidó államra, amelyet le kellene törölni a térképről. Teherán azért törekszik atomfegyver előállítására, hogy „ezt a népirtást megvalósíthassa”. „Iránnak ez arról szól, hogy újabb hatmillió zsidót meggyilkoljon” – fogalmazott Netanjahu. Merkel hozzátette: Németországot és Izraelt egyesíti a cél, hogy Irán soha ne tehessen szert nukleáris fegyverre. Nézeteltérés csak abban van, hogy ezt a célt milyen módon lehetne elérni.
Donald Trump amerikai elnök május elején bejelentette: országa kilép a 2015-ben az iráni atomprogram korlátozásáról kötött többhatalmi megállapodásból, és újra életbe lépteti a korábban felfüggesztett szankciókat az iszlám köztársasággal szemben. Az iráni atomalku betartását felügyelő Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szerint viszont Irán az amerikai kivonulás ellenére is eleget tesz vállalt kötelezettségeinek. Az atomalku többi aláírója, azaz Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Kína és Oroszország a jelek szerint egyelőre szeretnék megmenteni az egyezményt.
(MTI)