Macron hétfőn, Angela Merkel pénteken érkezik Washingtonba

Kilenc hónappal Donald Trump amerikai elnök párizsi látogatását követően Emmanuel Macron francia államfő hétfőn háromnapos látogatásra érkezik Washingtonba. A francia köztársasági elnök lesz az első külföldi vezető, akit állami látogatás keretében fogad hivatalában az amerikai elnök, Angela Merkel német kancellár pénteki látogatása előtt. A európai vezetők legfőbb célja az iráni nukleáris megállapodás megőrzéséről meggyőzni Donald Trumpot.

Emmanuel Macron látogatása a francia és az amerikai elnöki pár közös vacsorájával kezdődik hétfő este a Washington szomszédságában található Mount Vernonban, George Washington otthonában. A két ország vezetője kedden folytat kétoldalú megbeszélést a Fehér Ház Ovális irodájában, amelyet közös sajtótájékoztató, majd a francia elnök tiszteletére díszvacsora követ. Emmanuel Macron szerdán mintegy harmincperces beszédet mond a kongresszusban, majd diákokkal találkozik a George Washington egyetemen. 

A francia elnöki hivatal tájékoztatása szerint az aktuális kérdéseken túl a francia elnök az egymás ellen háborút soha nem folytató és egymásra mindig szövetségesként tekintő két ország közötti kapcsolatok történelmi látószögébe szeretné látogatását helyezni. 

„Most, amikor nagyon összetett kihívásokkal állunk szemben, (Emmanuel Macron) azt a kérdést fogja feltenni a kongresszusban, hogy az amerikaiak szeretnék-e, ha továbbra is együtt írnánk a történelmet" – hangsúlyozta az Elysée-palota. 

A vitás kérdések, elsősorban a klímaváltozás elleni küzdelem, a kereskedelmi egyezmények és az iráni nukleáris program is terítéken lesz az állami látogatáson, mégpedig elsősorban a két elnök keddi négyszemközti megbeszélésén, de a francia elnöki hivatal szerint a háromnapos látogatás középpontjában nem ezek állnak majd. „Azt reméljük, hogy a látogatáson alkalom lesz jobban elmagyarázni az álláspontunkat mindhárom témában, de nem remélünk semmilyen megállapodást. Tényleg nem ezek a kérdések a látogatás tárgyai, ez egy nagyon is politikai jellegű vizit" – fogalmazott az Elysée-palota diplomáciai forrása. 

Határidő

Donald Trump május 12-éig adott határidőt az atomalku aláíróinak, hogy „javítsák ki" az Iránnal kötött megállapodásban általa „szörnyűséges hiányosságoknak" minősített részeket. Ezt kérte az amerikai kongresszustól is. Trump több és gyakoribb nemzetközi ellenőrzést szeretne az iráni atomerőművekben, továbbá nem ért egyet azzal, hogy Teherán csak 2025-ig korlátozza nukleáris tevékenységét.

Az atomalku hat aláírója közül az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország képviselői régóta egyeztetnek az amerikai külügyminisztériummal arról, hogy Washington hogyan szeretné kiegészíteni a megállapodást, de ezekről a megbeszélésekről nem szivárogtak ki részletek.  „Iránt illetően a tárgyalások január óta jól haladnak, de Trump csapata azt mondta nekünk, hogy még nem hozta meg a döntését" – hangsúlyozzák a kérdésben nagyon óvatos párizsi diplomáciai források, míg Washingtonban annyit közöltek, hogy Franciaország, Németország és Nagy-Britannia „keményen dolgoztak, hogy megpróbáljanak válaszokat találni a legfontosabb aggodalmainkra Irán ballisztikus rakétaprogramját illetően. A munka még nem fejeződött be". 

Barátság 

Egy évvel ezelőtti megválasztása óta Emmanuel Macronnak sikerült baráti kapcsolatot kialakítania Donald Trumppal, elsősorban azokat a témákat hangsúlyozva, amelyekben egyetértés mutatkozik közöttük, mégpedig a terrorizmus elleni küzdelemben. 

Francia elemzők kiemelik, hogy a két ország vezetője között az első pillanattól működik a „kémia", ami fokozatosan alakult át a konstruktív párbeszéd iránti szándékká, még azokban a kérdésekben is, amelyben nem értenek egyet. Emmanuel Macron azonban nem tagadja, hogy tojásokon lépked, amikor az amerikai elnökkel próbál dűlőre jutni egyes kérdésekben, mégpedig Donald Trump kiszámíthatatlansága miatt. 
„Nem klasszikus politikus. Időnként sikerül meggyőznöm, máskor meg nem" – mondta diplomatikusan Emmanuel Macron januárban amerikai kollegájáról, akivel rendszeresen beszél telefonon. 

A francia diplomácia azt emeli ki, hogy a két ország vezetője között folyamatos a párbeszéd, Párizs mindig tud a Washington által meghozott döntésekről, de arról nem, hogy a döntés meghozatalában milyen szerep jutott a Párizzsal folytatott párbeszédnek. 

Elemzők szerint az iráni nukleáris programmal és az acél- és alumíniumtermékek importjára kirótt vámemelésekkel kapcsolatos amerikai döntések jó mércéi lehetnek az európai hatásnak. 

Párizs tisztában van azzal, hogy a mozgástere nagyon szűk, és jóllehet Emmanuel Macron mindent meg fog tenni Donald Trump meggyőzésére az atomalku megőrzése érdekében, a siker nem garantált.  

A terrorizmus elleni küzdelemben a dzsihadista fegyveresek ellen Afrikában és Szíriában szorosan együttműködik a két ország, a külügyminiszteri váltást viszont az amerikai politika bekeményítésének és az iráni megállapodás szempontjából rossz előjelnek ítélik meg Párizsban. 

Francia elemzők azt azonban kiemelik, hogy Emmanuel Macront eddig egyetlen nyilatkozatában vagy tweetjében sem bírálta Donald Trump, ellentétben Angela Merkel német kancellárral vagy Theresa May brit miniszterelnökkel, akikkel kifejezetten rossz a személyes viszonya. 

„Donald Trump legfőbb partnere Európában jelenleg Franciaország" – véli Dominique Moisi, a párizsi Nemzetközi Kapcsolatok Francia Intézetének (IFRI) elemzője.

(MTI)