Az új menedékjogi rendszer nem alapulhat a kényszerű menekültelosztási kvótán a cseh kormányzat szerint.
A kvótaperben hozott európai bírósági ítélet nem érinti közvetlenül Prágát, hiszen nem csatlakozott a keresethez, a másik kérdésben, a kvótaügyben Csehország ellen is elindított uniós kötelezettségszegési eljárásban viszont Prága is kész megvédeni álláspontját – szögezte le a krynicai gazdasági fórumra látogató Ales Chmelar cseh államtitkár.
A cseh miniszterelnöki hivatal EU-ügyekért felelős államtitkára a PAP hírügynökség által pénteken ismertetett nyilatkozatában az Európai Bíróságnak a magyar és a szlovák kvótaügyi keresetet elutasító szerdai döntésére reagálva elmondta: Prága többek között azért nem csatlakozott Budapest és Pozsony keresetéhez, mert nem talált erre jogi alapot. „Ezért az (ezzel kapcsolatos) ítéletet nem tartjuk meglepőnek” – fűzte hozzá.
Chmelart megkérdezték arról a kötelezettségszegési eljárásról is, amelyet a kvótaügyben júliusban Brüsszel indított Budapest, Prága és Varsó ellen. Ezzel kapcsolatban a cseh tisztségviselő közölte: az Európai Bizottságnak (EB) korábban továbbított cseh jogi álláspont nem járt azzal az eredménnyel, hogy az EB-vel megegyezésre jusson, ezért Brüsszel várhatóan folytatni fogja az eljárást. A kötelezettségszegési eljárás arra vonatkozik, hogy a három visegrádi ország nem teljesíti a 2015-ben megszabott egyszeri menekültelosztási kvótát.
„Természetesen készen állunk arra, hogy érveinket az Európai Bíróság előtt bemutassuk” – hangsúlyozta ezzel kapcsolatban a cseh tisztségviselő. Arra a kérdésre válaszolva, hogy elmarasztaló ítélet esetén Prága változtathat-e az átirányított menekültek befogadására vonatkozó politikáján, Chmelar fontosnak nevezte, hogy az Európai Unió inkább az európai menedékjogi rendszerről szóló egyeztetésekre összpontosítson. E téren szerinte az összes tagállam számára elfogadható eredményre kellene jutni. Az új menedékjogi rendszer nem alapulhat a kényszerű menekültelosztási kvótán – fűzte hozzá.
A cseh tisztségviselő csütörtökön a dél-lengyelországi Krynicában rendezett nemzetközi gazdasági fórumon a Varsó ellen tavaly óta folytatott jogállamisági mechanizmusról is nyilatkozott. Elmondta, Prága jelenleg nem támogatja, hogy az eljárás keretében elindítsák a 7. cikk szerinti eljárást (amely végső esetben a szavazati jog felfüggesztésével is járhat), „az erre vonatkozó viták (lengyel) belpolitikai kompromisszum keretében rendezendők”.
(MTI)
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Miközben a kormányok óvatosságra intenek, Európa-szerte egyre többen vetik fel, hogy itt az ideje az Aszad-rezsim elől elmenekült szíriaiaknak visszatérni az országukba.
A lengyelek szerint az Európai Unió számára a biztonság minden lehetséges dimenzióban kiemelt jelentőséget kap majd.
Sean Pennt nagyon aggasztja az, hogy a két politikus hasonlóan gondolkozik számos fontos geopolitikai kérdésben.
És azt a kérdést senki fel sem teszi magának, hogy ez az ország egyébként miért is kap EU-s pénzeket – vagy ha ők kapnak, akkor velünk pontosan mi is a baj. Kohán Mátyás írása.
Leállítják a családegyesítéseket is.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
