Elfogadhatatlan, hogy „szabálytalanul vagy titokban” a tagállamokban maradnak az elutasított és az adott ország elhagyására kötelezett menedékkérők – jelentette ki Dimitrisz Avramopulosz egy szerdai interjújában. Az Európai Bizottság migrációs politikáért felelős biztosa elmondta: közös rendszer felépítésére van szükség az elutasított menedékkérők hazajuttatására.
Közös rendszer felépítését javasolja az Európai Bizottság (EB) az elutasított menedékkérők hazajuttatására, és nagyobb határozottságot vár a tagállamoktól az ország elhagyását elrendelő menekültügyi határozatok végrehajtásában. Dimitrisz Avramopulosz, a bizottság migrációs politikáért felelős biztosa a Die Welt című német lapnak adott, szerdán közölt nyilatkozatában hangsúlyozta: elfogadhatatlan, hogy „szabálytalanul vagy titokban” a tagállamokban maradnak az elutasított és az adott ország elhagyására kötelezett menedékkérők.
A helyzet kezelésére egy úgynevezett európai hazatérési rendszer kiépítésére van szükség. A migrációs válságban „ez az a pillanat, amikor fokozni kell az erőfeszítéseket”, így „feszesebbé” kell tenni a hazatérítési eljárásokat, javítani kell a tagállami hatóságok együttműködését, a tagállamok közötti munkát és a származási országokkal folytatott együttműködést.
Ez utóbbival kapcsolatban érdemes az együttműködést ösztönző eszközként használni a vízumok kiadásának gyakorlatát, hogy érdekeltté tegyék az elutasított menedékkérők visszafogadásában például az olyan országokat, mint Banglades – mondta a migrációs biztos. Hangsúlyozta, hogy nem szabad lehetőséget hagyni a visszaélésre, így szükség esetén kitoloncolási őrizetbe kell helyezni mindazokat, akik megpróbálják szabotálni hazatoloncolásukat. Ugyanakkor minden ilyen esetben tiszteletben kell tartani az emberi jogokat – tette hozzá.
Az uniós határ- és partvédelmi ügynökség, a Frontex adatai szerint tavaly az EU-ban a kiutazást elrendelő mintegy 305 ezer menekültügyi határozat több mint 40 százalékát nem hajtották végre.
Különösen rossz a helyzet Németországban, ahol a végrehajtott hazatoloncolások száma az idén az első fél évben 12.500-ra süllyedt az egy évvel korábbi 13.700-ról, ami 9 százalékos visszaesés. A legtöbb távozásra kötelezett menedékkérő – 72.375 fő – Észak-Rajna-Vesztfáliában él, ahol rendkívül alacsony, csupán 1,4 százalékos a végrehajtott kitoloncolási határozatok aránya. Azonban máshol sem sokkal jobb a helyzet, az első helyen Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartomány áll, ahonnan a távozásra kötelezettek 8,8 százalékát juttatták haza tavaly.
(MTI)
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
2015 óta 87 ezer szír állampolgár kapott menekültstátust az osztrák hatóságoktól.
Egyik napról a másikra jobb helyzetbe fog kerülni a keleti szomszédunk.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A mézes hetekről lemondhat, kitoloncolásra készülhet.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
