Folyik a török népszavazás az elnöki teljhatalomról

A parlamentáris rendszert totális elnöki rendszerré alakítaná át Recep Tayyip Erdoğan vasárnapi népszavazása, amely lehetővé tenné, hogy a jelenlegi török elnök akár 2029-ig hatalomban maradhasson. Az előrejelzések szerint szűken, de az igenek győzhetnek.

Az igenek győzelme mélyreható alkotmányos változásokat hozhatna. Az elnök jogkörei kiterjednének a miniszterek és a vezető bírók kinevezésére, a rendeleti kormányzásra és a parlament feloszlatására, valamint a költségvetés is a kezébe kerülne. Az új rendszerben a miniszterelnök nem kapna szerepet, a hatalom így az elnök kezében összpontosulna, miközben az állami bürokráciát is ő irányítaná.

Erdoğan azzal indokolta a változtatások szükségességét, hogy kilenc hónapja történt ellene egy puccskísérlet, ez pedig biztonsági kihívásokra mutat rá, ezenfelül az új rendszerrel megelőzhetőek lennének a törékeny koalíciós kormányzások a jövőben.

Állítása szerint a változtatások nem lennének példa nélküliek, hiszen Franciaország és az Egyesült Államok is hasonló kormányformával működnek, ez Törökországba is „stabilitást és bizalmat hozna, amelyre az országnak szüksége van a fejlődéshez és a növekedéshez”.

Az új alkotmány tervezete a következő elemeket tartalmazza a BBC elemzése szerint.

• a következő elnöki és parlamenti választások csak 2019 végén lesznek
• az elnök 5 éves mandátumot kap legfeljebb két ciklusra
• az elnök közvetlenül nevezheti ki a vezető köztisztviselőket, beleértve a minisztereket is
• az elnök kinevezhet maga alá akármennyi alelnököt
• a miniszterelnöki szerep teljesen elveszíti a jelentőségét
• az elnök beavatkozhat az igazságszolgáltatás működésébe
• az elnök dönthet a rendkívüli helyzet bevezetéséről