Ausztria nem hajlandó többet befizetni az EU-nak a britek kilépését követően

2017. március 12. 12:55

Egy eurócenttel sem hajlandó több pénzzel hozzájárulni az uniós kasszához Ausztria a britek kilépését követően. Sebastian Kurz külügyminiszter szerint a brexit után kieső 14 milliárd eurót az uniós testületek létszámcsökkentésével kell majd behozni.

2017. március 12. 12:55

Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter ellenzi, hogy Nagy-Britannia európai uniós tagságának megszűnése (Brexit) után emeljék az Ausztria által fizetett uniós hozzájárulást. A miniszter ezt arra reagálva mondta az APA osztrák hírügynökségnek, hogy a spanyol kormány számításai szerint a Brexit miatt Ausztriának évente mintegy 460 millió euróval kellene többet befizetnie az uniós kasszába.

14 milliárd euró kéne

A miniszter szerint ezen számítások azt jelzik, hogy a Brexitet követően az unió vezetése mindent folytatna az eddigiek szerint, és azon túl, hogy a tagállamok több hozzájárulást fizetnének be, más nemigen változna. Kurz fontosnak tartja, hogy Ausztria mielőbb állást foglaljon a kérdésben. A tárcavezető úgy számolja, hogy Nagy-Britannia kilépésével nagyjából 14 milliárd euró esik majd ki az unió költségvetéséből.

Ezt az összeget szerinte megtakarításokkal kell ellensúlyozni, konkrétan az uniós alkalmazottak és az Európai Bizottság létszámának csökkentésével, illetve azzal, hogy egyes uniós jogköröket, például a szociális, az egészségügyi, az integrációs, az ifjúsági, a sport és a kulturális ügyeket a nemzeti parlamentekre ruháznák át. Kurz február végén arról beszélt, hogy az unió hatékonyabb, egyszerűbb és demokratikusabb működése érdekében átfogó reformokat kell végrehajtani. A miniszter szerint az unió túl gyenge a nagy kérdések megoldásában és túl domináns a kisebb témákban.

Nicht mit uns

Javaslata szerint szorosabb együttműködésre van szükség a biztonsági területen, a határvédelem és a válságkezelés kérdésében, a bürokráciát pedig határozottan csökkenteni kell. Kurz azt tervezi, hogy áprilisban ellátogat az uniós fővárosokba, hogy a többi 26 tagállammal együtt közös nevezőket találjon. Ausztria 2018 második felében tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztségét. (MTI)

Összesen 30 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Akitlosz
2017. március 12. 19:44
"a spanyol kormány számításai szerint a Brexit miatt Ausztriának évente mintegy 460 millió euróval kellene többet befizetnie az uniós kasszába." És miért a spanyol kormány számolja ki, hogy Ausztriának mennyit kell fizetnie?
PiriReis
2017. március 12. 16:59
Ha jól tudom,valamikor 2018. nyarán lesznek náluk parlamenti választások. Szerintem előre menekülnek. Félnek az FPÖ-től és így kifogják a szelet a vitorlából. Szép munka!
Berecskereki
2017. március 12. 15:41
Látom a többségnek nagyon tetszik Sebastian Kurz által elővezetettek. Ha azonban részleteiben megvizsgáljuk, akkor azt tapasztaljuk; a csatlakoztatott 10 közép-kelet európai államból vastagon hasznot húztak. Ezek közé tartozik az agrárágazat, a feldolgozó ipar, a kereskedelem, a pénzügyek, a szabad munkaerőérő áramlás. A szabad munkaerő áramlás is addig jó volt, amíg elszívták, elszívják a képzett munkaerőt. Mindezek figyelembevételével Sebastian Kurznak eléggé álságos a mondanivalója.
Berecskereki
2017. március 12. 15:07
Günther Oettinger, az EU költségvetéséért és emberi erőforrásokért felelős biztosa a Handelsblattnak adott interjújában kijelentette, hogy Németország valójában nettó haszonélvezője a támogatásoknak. „„Annak a pénznek a nagy része, amelyet az EU Lengyelországnak ad, visszaáramlik Németországba. A lengyelek úgy költik el a pénzt, hogy megrendelésekkel látják el a német ipart, német gépeket és kamionokat vesznek. Így tehát a nettó befizető tagállamok, mint például Németország, érdekeltek a strukturális és kohéziós támogatásokban” – mondta a bajor politikus. http://mandiner.hu/cikk/20170228_nemet_eu_biztos_nemetorszag_haszonelvezoje_az_unios_tamogatasoknak Ugyanez igaz Ausztriára és az Egyesült Királyságra is. Anglia 2011-ben a GNI 0,32 %-ával 5.565,6 milliárd euróval fizetett be többet, mint amit visszaigényelt. Németország a GNI 0,34 %-ával 9.002,25 milliárd euróval fizetett be többet, mint amit visszaigényelt. http://vanholnap.hu/mennyit-fizetunk-be-es-mennyit-kapunk-az-eu-tol-az-ellenseg-nem-kulfoldon-van/ „A brüsszeli testület kimutatása szerint 2015-ben Németország 14,3 milliárd euróval többet fizetett be az uniós büdzsébe, mint amennyi pénzt kapott onnan, ez csökkenés az egy évvel korábbi 15,5 milliárd eurós rekordhoz képest, de így is Németország a legnagyobb nettó befizető. A második helyen Nagy-Britannia áll 11,5 milliárd euróval, ami ugyan részben egyszeri tételeknek, korábbi fizetési elmaradások pótlásának tulajdonítható, de nagyságrendileg megmutatja, mekkora lyukat kell majd betömni a közös költségvetésben a Brexit – Nagy-Brhttp://24.hu/fn/gazdasag/2016/08/09/nemetorszag-tolja-a-legtobb-penzt-az-eu-ba/itannia uniós tagságának megszüntetése – után.” – írja a 24.hu http://24.hu/fn/gazdasag/2016/08/09/nemetorszag-tolja-a-legtobb-penzt-az-eu-ba/ Mindezek figyelembevételével szerintem Sebastian Kurz hibásan számolt, mert nem vette figyelembe az Anglia által visszaigényelt összeget. Ugyanakkor egyetértek vele, hogy „a brexit után kieső befizetést az uniós testületek létszámcsökkentésével kell majd behozni. Semmi szükség a Európai Unió Parlamentjére, így meg kell szüntetni. A bizottságok kétharmadát ugyancsak meg kell szüntetni. Egy sor döntési jogkört vissza kell adni a tagországoknak. Ezzel az unió fenntartási költsége a felére csökkenthető, amely szerintem több, mint 14 milliárd euró.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!