A horvátok kevesebb mint három százaléka érzi magát még mindig jugoszlávnak – többek között ez derül ki a a kutatásból, amely arra kereste a választ: hogyan változott az egykori jugoszláv államok helyzete a felbomlás óta – írja egy horvát lap, a
Jutarnji Vijesti.
A norvég finanszírozású projekt azt vizsgálta: milyen a viszonyuk a délkelet-európai államoknak a volt Jugoszláviához, illetve hogyan alakult a sorsuk a függetlenségük óta. A tanulmányban 10 500 megkérdezett nyilatkozott a Jugoszláviához fűződő érzéseiről, valamint vallási beállítottságáról, a nemzeti szimbólumokról és a történelemre irányuló kérdésekről.
A tanulmányból kiderül például, hogy a horvátok több mint kilencven százaléka büszke nemzetiségére, négy százalékuknak nem tetszik a zászló és három százalékuk nem szereti a nemzeti himnuszt.
A Jugoszlávia megnevezés a kommunista elnyomásra emlékezteti őket
Lényegesebb adat azonban, hogy a horvátok kevesebb mint 3 százaléka érzi magát még mindig jugoszlávnak – noha egykoron 30 százalék vallotta magát annak. Szerbiában ez az adat még mindig 31 százalék. Boszniában 19, Montenegróban 28, Macedóniában 14 százalék érzi magát még mindig jugoszlávnak – mondja a Jutarnji Vijesti.
A horvát állampolgárok körében a Jugoszlávia megnevezés még mindig negatív töltetű, összefonódik a kommunista eszmékkel, valamint a nép elnyomásának emlékével – derül ki a felmérésekből.
A projekt vezetője, Vjerana Pavlaković elégedett az eredménnyel, szerinte a horvátok sikeresen ledöntötték a történelmi és kulturális falakat, ami még Jugoszláviával összekötötte őket. „Az ország felépült, de jó lenne ha a gazdaság és az oktatás fejlesztése kerülne fókuszba, nem pedig az ország szimbólumainak esetleges lecserélése” – nyilatkozta.