A CIA kijelölt vezetője szerint Oroszország agresszív politikával akar érvényesülni

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) élére jelölt Mike Pompeo szerint Oroszország agresszív politikával akar érvényesülni. A megválasztott elnök, Donald Trump jelöltjét keményvonalas, heves vérmérsékletű, bombasztikus kijelentéseket kedvelő politikusként tartják számon. A szenátus hírszerzési bizottsága előtti csütörtöki meghallgatáson azonban az amerikai sajtó értékelése szerint feltűnően nyugodt hangnemben tartotta meg expozéját és válaszolt a szenátorok kérdéseire. 

Pompeo mindenekelőtt leszögezte, hogy mivel a képviselőház hírszerzéssel foglalkozó bizottságnak tagja volt, belülről ismeri a hírszerzést és gondjait, és szeretné távol tartani a politikát a hírszerző ügynökségtől. „A CIA-igazgatónak egyértelműen a hírek gyűjtésével és a nemzetbiztonságunk előtt álló kihívások objektív elemzésével kell foglalkoznia, ezeket kell a politikusok elé terjesztenie” – fogalmazott a képviselő.

Írásban előkészített állásfoglalásában elsőként az Iszlám Állam terrorszervezet miatti aggodalmáról beszélt. Létfontosságúnak mondta, hogy elejét vegyék a terrorszervezet terjeszkedésének, valamint annak, hogy a terroristák – visszatérve hazájukba – erősítsék a terrorhálózatot. Bírálta Iránt, azt állítva, hogy a síita perzsa állam felbátorodott és bomlasztó tevékenységet folytat a térségben és ellenségességet szít az Egyesült Államok szunnita szövetségesei között.

Ugyanakkor leszögezte: a CIA igazgatójaként felhagy azzal, hogy ellenezze az Iránnal kötött többhatalmi atomalkut, melyet kongresszusi képviselőként még fel akart volna mondani. Mint fogalmazott: a CIA-nak „szigorúan korrektnek és objektívnak kell lennie az Iránnal kötött megállapodás vizsgálatánál”. „Nagyon jónak” minősítette az atomalku betartását vizsgáló rendszer eljárásait. 

Leszögezte, hogy elfogadja a hírszerzés jelentését az amerikai elnökválasztási kampány idején elkövetett orosz számítógépes támadásokról és adatlopásokról. Az erőteljes amerikai válasz mellett foglalt állást, megjegyezve, hogy a felelősségre vonás is elkerülhetetlen.

Oroszországról úgy vélekedett, hogy agresszív politikával akar érvényesülni. Szavai szerint ennek jele az Ukrajna elleni háború, Európa fenyegetése, és az, hogy Moszkva „szinte semmit nem tesz” az Iszlám Állam megsemmisítéséért.    

Kínával kapcsolatban megállapította, hogy „igazi feszültséget teremt” katonai ereje fitogtatásával, a Dél-kínai tengeren és a kibertérben végzett aktivitásával. Veszélyesnek minősítette Észak-Koreát is, amely szerinte „veszélyesen megnövelte kapacitásait nukleáris és ballisztikus rakéták előállítására, s közben alig veszi figyelembe a nemzetközi közösség nyomásgyakorlását”. (MTI)