Csűrték-csavarták a felmérést, hogy leégessék Magyarországot, de csak Romániát sikerült
A szomszédos ország még így sem jutott be a „bezzegek” közé.
Dél-Tirol mintájára képzeli el Székelyföld jövőjét Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, aki beszédében arra biztatta a romániai magyarságot: szavazzanak a vasárnapi választásokon annak érdekében, hogy ne legyenek megkerülhetők. Az erdélyi politikus azt is elmondta: onnantól lehet jövőt építeni, ha a magyarok látják, hogy a román állam nem ellenségként és idegenként kezeli őket.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szerint a vasárnapi romániai választásokkal kapcsolatban az a legfontosabb, hogy az erdélyi magyarok nélkül ne tudjanak döntéseket hozni, ne legyenek megkerülhetők.
Kelemen Hunor az M1 aktuális csatornán péntek este úgy fogalmazott: érdemes építeni az erdélyi értékekre, a toleranciára, a nyitottságra, egymás tiszteletére, az együtt gondolkodásra, a sok nemzetiség együttéléséből adódó lehetőségekre.
Ha az erdélyi értékek bizonyos mértékben meghatározzák a politikai döntéseket, abból Románia is nyerhet - hangoztatta.
„Az a megoldás Székelyföldnek, mint Dél-Tirolban”
A pártelnök az Erdély és Románia egyesülését egyoldalúan kimondó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűléssel kapcsolatos kérdésre azt mondta: ha az ott elfogadottak jelentik a modern Románia „jogi és morális” alapját, akkor a kisebbségeknek tett ígéretek sem lehetnek csupán ígéretek, törvényerőre kell emelkedniük.
A 21. század jogi nyelvezetére lefordítva ez nagyon egyszerű: anyanyelv a kultúrában, oktatásban, közigazgatásban, igazságszolgáltatásban a közösség által választott vezetőkön keresztül és képviselet a törvényhozásban, valamint a végrehajtásban - fejtette ki.
„Úgy is mondhatnám, hogy az a megoldás Székelyföldnek, mint Dél-Tirolban” - jelentette ki, hozzátéve: gyakorlatilag az identitás megőrzésének intézményes kereteiről van szó.
„Innentől kezdve lehet jövőt építeni”
Hangsúlyozta: attól, ha a román állam betartja a csaknem százéves ígéreteket, még nem változik meg a magyar emberek viszonya az 1918-ban történtekhez, de a román államra másképpen tekinthetnek.
A román állam ezzel azt üzenné - folytatta -, hogy teljes jogú polgárainak tartja a magyarokat, és elfogadja őket államalkotó tényezőként, hiszen „értéket teremtő közösség”.
A magyar emberek pedig azt látnák, hogy a román állam száz év után nem ellenségként, idegenként kezeli őket, „és innentől kezdve lehet jövőt építeni” - mondta Kelemen Hunor.
(MTI)