A magyar után itt a lengyel EU-elnökség: ezekre a témákra fog fókuszálni Varsó
A lengyelek szerint az Európai Unió számára a biztonság minden lehetséges dimenzióban kiemelt jelentőséget kap majd.
A G20-csoport csúcstalálkozóján Theresa May megkérdőjelezte a pontozásos bevándorlási rendszer működőképességét, valamint elhatárolódott a kilépést pártoló kampány korábban tett ígéreteitől is. A Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogi helyzetének megmaradását továbbra is támogatja.
May a 19 legnagyobb fejlett és fejlődő gazdaság, valamint az Európai Unió alkotta G20-csoport kínai csúcstalálkozóján beszélt a kérdésről újságíróknak. A brit média hétfői beszámolói szerint arra a felvetésre, hogy a brit EU-tagságról júniusban tartott népszavazáson a kilépést, azaz a Brexitet pártoló többség a pontrendszerre alapuló bevándorlási szabályozás ígéretére is voksolt, Theresa May kijelentette: a brit választók a bevándorlás szabályozására szavaztak, de a felmerülő kérdések egyike az, hogy a pontozásos módszer működőképesnek bizonyulna-e.
„Sokan azt vallják, hogy a pontrendszer mindig megoldást kínál a bevándorlásra, de valójában nincs olyan egyedi módszer, amely önmagában kezelni tudná ezt a kérdést” – tette hozzá. A brit kormányfő szerint a megoldási lehetőségek teljes eszköztárát meg kell vizsgálni, mégpedig nemcsak abból a szempontból, hogy miképp lehetne ellenőrzés alá vonni a bevándorlást, hanem azt is, hogy milyen módon lehet felszámolni a bevándorlási szabályokkal szembeni visszaéléseket.
Boris Johnson terjesztette elő a pontrendszert
A módszer tervét – amely a Brexit-párti kampány egyik fő eleme volt – Boris Johnson volt londoni polgármester, Theresa May kormányának jelenlegi külügyminisztere, a Brexitet támogató kampánytábor volt frontembere terjesztette elő június elején. Az elképzelés szerint Nagy-Britannia 2020-ra, a következő brit parlamenti választások idejére honosítaná meg az ausztráliai pontozásos rendszerhez hasonló bevándorlási mechanizmust, amely különböző kritériumok alapján bírálná el a letelepülési és munkavállalási kérelmeket a külföldi EU-tagállamokból érkezők esetében is.
A tervezett kritériumok között szerepelne az angol nyelv magas szintű ismeretének megkövetelése, és annak előírása, hogy minden külföldi jelentkezőnek az adott munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítése legyen. Johnson júniusi előterjesztése szerint a már Nagy-Britanniában élő és dolgozó külföldi EU-munkavállalókra visszamenőlegesen az új szabályozás nem vonatkozna.
Külföldi EU-állampolgárok: megmarad jogi helyzetük
Azt Theresa May is hangoztatta több hétvégi nyilatkozatában – a BBC televíziónak adott interjúban, majd a kínai G20-értekezleten is –, hogy a brit kormány mindenképpen garantálni szeretné a már Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok jelenlegi jogi státusának változatlanságát. A brit miniszterelnök szerint ez egyetlen esetben nem lenne lehetséges: ha a külföldi EU-tagállamokban élő brit állampolgárok státusát nem garantálnák a fogadó országok a brit EU-tagság megszűnése után.
May elhatárolódott a kilépési kampány más kezdeményezéseitől is: elutasítja az egészségügy támogatásának heti 100 millió fontos emelését, a benzin ÁFA-csökkentését, valamint az EU-befizetések megszakadását – írja a Guardian. Azt mondta: „Azért fogok dolgozni, amiről most beszéltem: hogy az Egyesült Királyság a lehető legjobb viszonyt tudja fenntartani az EU-val kilépése után.”
(MTI)